Paul Brunton Daily Note
…A megbánás legnagyobb értéke az, hogy ez az első lépés a múlt bűneitől való megszabadulás felé…
| A nemlétezés küszöbére lépve vajon mered-e vállalni az ugrást a mélybe? Ha valóban bátor vagy, nem riadhatsz meg. Minden erődet össze kell gyűjtened, és fel kell lebbentened Ízisz fátylát! Még egy pillanat és az Ismeretlen Isten jelenlétébe kerülsz!
| A misztikus számára földi létezése során a legmagasabb elérhető cél az Önvaló egyesítése az egóval…
| Ha feladjuk magunkat a Magasabb Én számára, az egyáltalán nem egyenlő azzal, hogy reizgnáltan, érdektelenül tekintünk életünkre. Az előbbi vagy megteremti a misztikus intuíciót vagy már annak folyománya; az utóbbi viszont lehetetlenné teszi azz efféle intuíciónak a megjelenését!
| A mély megértéssel megáldott tanítvány egész életében kitart a megvilágosodott mesterek tanításai mellett, vissza-visszatérve azok tanulmányozásához. Tudja, hogy az ő műveik szennyeződéstől mentesek, mint a tiszta arany – nem holmi ötvözetek.
| Vannak olyan lények, akiket nem ugyanazok a fizikai törvények irányítanak, mint az emberiséget. Normális esetben láthatatlanok számunkra. Isteneknek nevezzük őket.
| A misztikus csendesen, de magabiztosan jelentheti ki, hogy tapasztalati úton bizonyságot nyert a magasabb én létezéséről. Egy olyan énről, amely nemesebb, istenibb hétköznapi egójánál.
| Amikor gondolataidat és érzéseidet mintegy kívülről látja az Én, akkor ez azt jelenti, hogy kevésbé kötődsz az egóhoz, mint korábban.
| Mindennapi életedben kettős szerepet kell játszanod: egyszerre kell cselekvőként és nézőként résztvenned az előadásban.
| Amikor a magasabb és alacsonyabb akarat egyensúlyba kerül és ott is marad, akkor ezzel a megvilágosodás feltételei adottá válnak.
| A buddhisták Nirvánának nevezték el a tartós, állandó megvilágosodást.
| Szent küldetésünk miatt vagyunk e Földön. Meg kell találnunk azt, amit a teológusok léleknek, a filozófusok Önvalónak neveznek…
| Mivel az igazságot különböző nézőpontokból szemlélhetjük, különböző irányokból közelíthetjük meg, ezért szükség van különböző tanításokra és véleményekre. Bárhol és bármikor, amikor ezt egy egységes, megkérdőjelezhetetlen és megváltoztathatatlan hitté akarták gyúrni, ott kialakultak az előítéletek és a szektásság.
| Amikor valaki csodás módon megmenekül a halál torkából az nem véletlen – mindig valamilyen oka van.
| Vannak, akik kellően előrehaladtak a meditáció művészetében és álmatlanságukat is legyőzték azáltal, hogy lefekvéskor, mikor behunyják szemüket, az istenti Jelenlétre koncentrálnak, és megpróbálnak így is maradni.
| …Mindig emlékezz arra, hogy te örökkön Benne vagy, és Ő örökkön benned van. Így a Kegyelem forrása is te vagy. Légy csendben, hallgattasd el az egót, és ismerd fel, hogy a kegyelem csak válasz arra, hogy kellően elmélyülsz a csendben – ha valóban, őszintén képes vagy félretenni az egót. A segítség egyáltalán nincs messze. saját szívedben van, ne add fel hát a reményt!
| A személyes fejlődést és a mentális felfedezéseket nem kell minden inkarnációban újra elérni. Az történik, hogy életünk első felében a korábbi tapasztalatok eredményei kikristályosodnak bennünk, ismét elérhetővé válnak számunkra, és innen folytathatjuk az utat.
| Habár minden újabb születés lehetőség a fejlődésre, egyben lehetőség hibák és bűnök elkövetésére is!
| Amikor tudatosságod, világképed és személyiséged valóban megtisztul, akkor más emberek megsegítése nem kénytelenségből végrehajtott teher lesz, hanem része a kiteljesedéshez vezető utadnak, amit a világért sem hagynál ki.
| Csak az örök jelen, az örök most teljességében élhetünk valódi boldogságban. Ha megtalálod AZT, ami tudatossá tesz a jelen pillanatban, ha mindig emlékezel rá, hogy tűnékeny tapasztalataidnak ez a végső alapja, akkor kiteljesíted, és beteljesíted ezt a tapasztalatot.
| Az egó imád mások csodálatában sütkérezni, és azonnal megsértődik ha kritizálják; ám akinek sikerült legyőznie zsarnokságát, az mind mások imádatát, mind mások gyűlöletét a helyén tudja kezelni.
| Ismerjük mind Szókratész történetét a görög háborúkból, mind egy névtelen jógiét az indiai felkelés idejéről. Mindketten olyan mély kontemplációban voltak, hogy sem a csata zaja, sem sodró ereje nem tudta kirángatni őket abból. Órákon át álltak egy helyben, nyugodtan, teljes mentális csendben, mozdulatlanul.
| Mindennek meg van az ideje. Amikor eljutsz abba az életkorba, hogy lelki békéd fontosabbá válik mindennél, akkor kevesebbet kell már foglalkoznod a külvilággal, és erődet a magasabb szolgálatnak kell szentelned: előbb önmagadon kell segítened, majd később másokon.
| Hibás lenne azt gondolni, hogy a haldoklás/halál folyamán bekövetkező életfilm megtekintése során a személyiséged a többi szereplő szemszögébe helyeződik át, és az ő nézőpontjukból szemléled az eseményeket. Sokkal inkább az történik, hogy a hamis egó helyett a valódi Én válik a szemlélővé, a személyes helyett a személytelenbe helyeződik át a nézőpont, és így, mintegy magasabbról tekintve, megérted minden mozzanat, minden tapasztalás jelentőségét.
| Az, kit belső keresésed során végül meglelsz: névtelen. Próbálhatod megtudni nevét, de meg kell elégedj azzal a különös válasszal, hogy: Vagyok, aki Vagyok!”
| Akik kellően előrehaladtak a Keresés útján, azok számára a halál nem félelmetes. Miután elhagyjuk testünket, a pihenés békés és kellemes.
| Úgy tűnhet, hogy véletlenül esik meg veled, és az is lehet, hogy csak pár pillanatig tart, ám könnyen lehet, hogy ennek ellenére egész életedben emlékezni fogsz erre a tapasztalatra.
| Ha az érzések és az intellektus, vagy az intuíció és az egoizmus, vagy a képzelet és az akarat nem kerülnek egymással összeütközésbe, akkor kimondhatjuk, hogy elértük a belső harmóniát.
| … Mivel az élet-energia állandóan csak kifelé áramlik érzékeinken keresztül, mivel folyamatosan a testtel azonosítjuk magunkat, s mivel tudatosságunk soha nem merül el önmaga kontemplációjában, ezért az Önvaló szükségszerűen elkerül minket.
| Ha engeded, hogy mások lehúzzanak az ő szintjükre, akkor a megbánás, az undor, vagy a szenvedés logikájának felismerése, esetleg a valós önnfentartás ösztöne valószínűleg visszatérít majd korábbi pályádra.
|
The notebooks are copyright © 1984-1989 The Paul Brunton Philosophic Foundation
This site is run by Paul Brunton-stiftelsen · info@paulbruntondailynote.se