The Library
...Akik valóban megértik a karma elvét, akik nem külső, elkerülhetetlen végzetként értelmezik, hanem olyan ránk ható erőként, amelyet saját cselekedeteinkkel indítottunk el, azok azt is megértik, hogy mi a szenvedés szerepe az emberi életben. Nem holmi bosszúvágy szülte gonoszság, hanem sokkal inkább tanítás az...
6.9.3.1,A karma, azaz viszonzás törvényét sokkal inkább a visszatükröződés törvényének kellene neveznünk, hiszen bármi, amit teszel, minden cselekedet és gondolat vissza fog rád tükröződni, mintha létezne valamiféle hatalmas, kozmikus tükör...
6.9.3.15,Ha az élet egy olyan színdarab, amely miattunk (ás mások miatt) játszódik ezen a Földön, akkor a karma a nézőközönség, mindenek tanúja.
6.9.3.18A tanítás elég logikus ebben a tekintetben: az adott személy karmája valamiképpen egyensúlyba kerül és a rossz karmát ellensúlyozhatja a jó karma, ami által azonban a jó karma maga is lecsökken vagy eltűnik.
6.9.3.19Az emberi spiritualitás győzelme előre elrendelt és elkerülhetetlen, ám ennek a győzelemnek az óráját egyikünk sem ismeri.
6.9.3.23…Rossz tetteink fájdalomhoz vezetnek – nem is pusztán mások, de elsősorban magunk számára. Jó tetteink pedig jó sorshoz vezetnek. Az erkölcsi felelősség eme gyakran szinte észrevehetetlen törvényeinek hatása alól nem vonhatjuk ki magunkat …
6.9.3.29,... Életed folyamának valódi meghatározói a benned lévő jó és rossz személyiségvonások; képességeid fejlesztése vagy azok fejlesztésének hiánya; és a hirtelen jött vagy jól meggondolt döntéseid eredményei...
6.9.3.32,Nem csak tetteid, hanem hozzáállásod, világképed is visszahat rád!
6.9.3.52Magadat vagy másokat becsaphatsz, de a karma erőit nem. Tetteid következményei elől nem menekülhetsz, és mindegyik vissza fog rád hatni. Más lehetőség nincs.
6.9.3.53Aki képtelen saját tapasztalataiból tanulni, az kénytelen lesz a saját maga által keltett karmikus eredményekkel szembesülni, és azok fájdalmas kényszerítő erejéből tanulni.
6.9.3.54A karma törvényének tanulmányozásából levonhatjuk a következtetést, hogy az embernek fel kell nőnie, felnőtté kell válnia, meg kell tanulnia, hogy felelős tetteiért, döntéseiért, érzelmeiért, sőt még gondolataiért is…
6.9.3.56,Aki azt gondolja, hogy leélheti úgy életét, hogy a magasabb törvényekkel mit sem törtődve intézi ügyeit – súlyos tévedésben van. Eljön az a pont, amikor kénytelen lesz rádöbbenni erre.
6.9.3.59Az az élet, amely nem a magasabb cél felé irányul, az az elme, amelyet nem érdekel, hogy az Önvaló tudatosságát elérje céltalan és haszontalan. Ezek a hibák és tévedések pedig már testi élete folyamán csendesen kínozni fogják az embert, s éppígy a halál után is.
6.9.3.60Az emberek önérdekből cselekszenek, ám mivel tudatlanok, s nem ismerik a magasabb törvényeket, a karmát, így gyakran valójában ártanak maguknak.
6.9.3.61A legtöbb ember saját karmája következtében szenved, de ez nem ok arra, hogy magukra, sorsukra hagyjuk őket, és ne próbáljunk segíteni rajtuk.
6.9.3.63Amíg az Hosszú Ösvényen haladsz, addig erőfeszítéseidet az egő felemelésének és megtisztításának szenteled, míg a Rövid Ösvényen az egót el akarod feledni, és túl akarsz rajta jutni.
6.9.3.70Túl sok ember imádkozik azért, hogy megszabadíttassék saját hibái vagy gyengeségei következményétől, és túl kevesen próbálják meg önmagukat megszabadítani ezen hibáktól. Ha ezek az imák meghallgatásra találnak, akkor a gyengeségek fennmaradnak, és következményeik megismétlődnek újra és újra. Ám ha saját erőfeszítéseink sikeresek, és a hibákat kijavítjuk, akkor azok káros hatásait sem kell többet elszenvednünk a jövőben.
6.9.3.72Mindenkinek muszáj gondolkodnia, éreznie, cselekednie, és beszélnie. Ám nem mindenki látja ezeknek az azonnali vagy távolabbi, gyors vagy lassú következményeit. Bárki, aki helytelen célt választ vagy alantas vágyat követ, el kell, hogy viselje e tette következményét. Minden gonosz cselekedetben benne rejlik fájdalmas ára, s a folyamat kumulatív: a gonoszság újabb és újabb rossz cselekedetekhez vezet, egyre mélyebbre süllyedünk. Minden alkalommal, ha letérünk a helyes útról, egyre nehezebb visszatalálni arra.
6.9.3.76Ha az emberek tudnák, hogy a visszahatás törvénye éppúgy működik, és utoléri őket, mint saját országuk törvénye, akkor bizonyára egészen máshogy, sokkal óvatosabban járnának el életük folyamán.
6.9.3.84Mindenkit figyelmeztetnünk kell, hogy az ok-okozat törvényei éppúgy működnek az erkölcsök és lelkiség, mint a tudomány területén is. Gyerekkorunktól tanítani kellene minket arra, hogy ezt figyelembe vegyük. Meg kell tanítani az embereket arra, hogy felelősséget érezzenek tetteikért, mert sok cselekedetünk így vezet végső soron frusztrációhoz, problémákhoz, szenvedéshez.
6.9.3.85Amikor valaki megérti, hogy a visszahatás törvénye éppen olyan valós, mint a gravitáció törvénye, akkor ebből elképzelhetetlen haszna származik.
6.9.3.86Ha valamit nem teszünk meg, pedig meg kellett volna, az éppúgy karmateremtő erővel bír, mint ha valamit megtettünk, amit nem kellett volna!
6.9.3.89Aki felfedezi ezeket a morális igazságokat, és átadja sötétben bolyongó embertársainak, az nem csak tanító, hanem jótevő is, mert megment másokat az egyébként elkerülhetetlen szenvedéstől.
6.9.3.92Ha valóban elfogadod, hogy minden tettednek következménye van, s visszahat rád, akkor tudatosan és szándékosan soha többet nem fogsz más embernek fájdalmat okozni. Ennek legfőbb oka pedig nyilvánvalóan az, hogy te magad sem akarsz fájdalmat érezni és szenvedni.
6.9.3.94Amikor teljesen megértettük és átéltük és alázatosan elfogadjuk azt az igazságot, miszerint életünk minden pillanatát saját tetteink következményeinek ereje alakítja, a karma törvénye, akkor a szükségből erényt kovácsolunk.
6.9.3.96Amikor a hosszútávú karmikus nézőpontból tekintünk erre, akkor azt látjuk, hogy mindannyian megteremtjük saját világunkat és környezetünket, ezért csakis magunkat okolhatjuk jólétünkért vagy szenvedésünkért. Azt sem felejthetjük, hogy következő életeinket pedig az határozza meg, hogy a jelenben mire használjuk szabad akaratunkat.
6.9.3.97Abszurd dolog lenne úgy bánni a karmával, mintha az csak valamiféle alaptalan keleti képzelődés lenne. Nem más ez, mint az a törvény, amely minden embert felelőssé tesz saját cselekedeteiért, s egyben rákényszeríti, hogy azok következményeivel szembesüljön. Hívhatnánk ezt akár a saját tetteinkel kapcsolatos felelősség törvényének is...
6.9.3.98,Vajon a Nyugat valaha is elismeri a karma létezését? Én úgy vélem igen, méghozzá azért, mert el kell fogadnia az újjászületést, és ebből viszont már egyenesen következni fog a karma létezése is.
6.9.3.102Az emberek szeretnek a múlton keseregni és szomorkodni, hogy semmit nem tudnak már rajta változtatni, ám eközben elfelejtik, hogy ezzel éppen a hasonlóan szomorú jövőjüket alapozzák meg.
6.9.3.106Amíg az emberek a múlandóhoz vonzódnak, s abban merülnek el, addig át kell élniük mindazokat a szenvedéseket, melyek elkerülhetőek lennének. Ez volt Buddha üzenetének lényege 2500 éve, s ebben most sincs változás.
6.9.3.109Senki sem tüntetheti el a karmát pusztán azáltal, hogy intellektuálisan tagadja létezését…
6.9.3.111,…Lesznek emberek itt és amott, akik kiemelkednek a csordából, és önerejükből teljes emberré, valódi személyiséggé válnak. Számukra minden nap friss tapasztalás, minden tapasztalat egyedi, a holnap nem elkerülhetetlen és nem a korábbi tegnapok meglehetősen egyértelmű és kiszámítható következménye…
6.9.3.112,Részben a környezetünk nyomására, részben saját múltunk alakította személyiségünk hatására hozunk meg döntéseket, s hol az egyik, hol a másik az erősebb. Ám a probléma végeredményben az elménkben gyökerezik, s ha elménket megfelelően műveljük, akkor mindkettő kényszerítő erejétől megszabadulhatunk.
6.9.3.140Ha meg akarod változtatni a karma-t, akkor változtasd meg először is a világhoz való hozzáállásodat! Kezdd a külvilág, események, dolgok, emberek iránti változással, és azután saját magad felé is változz meg!
6.9.3.141...Korábbi életeink eredménye, a karma, olyan mint egy puskából kilőtt golyó. Nem tudjuk megállítani, és kénytelenek vagyunk elviselni következményeit. Ám amint átadtuk magunkat lelki Tanítónknak, ő veszi át az irányítást, és megakadályozza, hogy új golyókat lőjjünk ki, így nem keletkezik új, rossz karma.
6.9.3.146,Habár a karmát alapvetően tetteink alakítják, de egyben attól is függ, hogy mi az amire tartósan, erősen gondolunk...
6.9.3.147Amikor azt látod, hogy valamin nem tudsz változtatni, akkor gyakran könnyebb elviselni ezt, ha úgy tekintesz rá, mint amit a Végső Elme rendelt számodra el, s hiszel benne, hogy végül mindez a magasabb, végső jót szolgálja.
6.9.3.153Nem létezik olyan ember, akinek nincs valami nehézsége, de aki filozófussá válik, az aggodalmak nélkül él mindezek ellenére.
6.9.3.156Akkor majd megérted, hogy az egó nem valódi éned, sőt, a belőle előbukó hibák és gonoszságok sem mások, mint a megelőzhető problémák és szenvedések elkerülhető okai.
6.9.3.159Ha egymásnak ellentmondó, zavaros gondolatok és érzések uralnak minket, akkor jövőnk alakítására is hatása lesz ezeknek, és az is zavarossá, ellentmondásossá válhat. Saját félelmeink valósíthatják meg azt a jövőt, amelytől rettegünk. Ezért is hasznosak a megerősítő mondatok, mantrák, kijelentések és a jövőnkkel kapcsolatos határozott, pozitív elképzelések.
6.9.3.165Ha megfigyeljük gondolataink hullámzását, kigyomlálva a negatívumokat, megerősítve a pozitívumokat, mindezt a magasabb törvényekben bízva, akkor olyan folyamatot indítunk el, amely idővel külső körülményeinkbe is javulást hoz.
6.9.3.169Egyszerre kell használnunk az értelmet és az intuíciót, azaz az intelligenciánkat, hogy megértsük a karma működését, megfejtsük, hogy életünk eseményei mit jelentenek.
6.9.3.171Életünket nagyrészt gondolataink alakítják, ezért is nagyon fontos, hogy elménk tiszta és igaz legyen; helyesen, hibák nélkül működjön. Ha felismernénk ezt és eszerint élnénk és cselekednénk, sorsunk egészen más irányt venne!
6.9.3.173Karmád felgyorsul, sőt körülötted bizonyos mértékig minden gyorsabban zajlik. Erre szükség van egy ideig, hogy jellemed és elméd kénytelen legyen gyorsabban fejlődni. Gondolj csak bele, hogy mennyi mindent elértél, amióta elkezdted filozófiai tanulmányaidat. Gondolj bele, hogy akkor milyen volt elméd állapota!
6.9.3.177Csak ha megérted, hogy gondjaid oka te magad vagy, s a gondjaid okának tűnő emberek csak másodlagos forrásai a nehézségeknek – csak akkor látsz tisztán.
6.9.3.178Még a szándékos nemcselekvésnek is van karmikus következménye, hiszen már önmagában az is döntés, hogy elhatározzuk, hogy nem cselekszünk..És mint minden döntésnek, ennek is van következménye!
6.9.3.181A korábbi életeinkben felkeltett erők mostani életünkben újra megjelennek, és bizonyos döntések, cselekedetek, kapcsolatok, vélemények felé vezetnek.
6.9.3.184A Végítélet Napja nem csak a sír túloldalán vár ránk, hanem akár ebben a hónapban, akár most elérhet minket még ezen az oldalon.
6.9.3.189Az egész történelem arról szól, hogy emberek egymásnak szenvedést okoznak. Ez a magasabb törvények iránti tudatlanságukat mutatja, mert végül saját tetteikkel önmagukat büntetik meg.
6.9.3.194Ha végül – vagy néha jóval hamarabb – a karmánk utolér, nem biztos, hogy ez fájdalmas lesz. Nem szabad, hogy megijedjünk a karma szóban rejlő sötét árnyaktól, hiszen az általunk gondolt és tett sok jó dolog éppen úgy visszatükröződik ránk, mint a rosszak.
6.9.3.200A karma egyre jobban behálóz minket ahogy egyre több életen megyünk keresztül az évszázadok során – vagy egyre csökken és múlik, ahogyan az egó ragaszkodása gyengül..
6.9.3.203Az ember a körülötte zajló eseményekből és környezetekből részben azokat vonzza magához, amelyek megfelelnek annak, amilyen ő maga, és amit tesz – ez a személyes karma. Másrészben azt is magunkhoz vonzzuk, amire szükségünk van és amit keresünk – ez az evolúció. Ám van egy harmadik réteg is, a kollektív karma, ami attól függ, hogy mely rassz, társadalom, nemzet tagjai vagyunk, s ez a csoport mit tett, tervezett, akart, vágyott, keresett.
6.9.3.210A korábbi életek karmája leginkább születéskor és csecsemő- , gyermek- kamaszkorban tapasztalható. A jelenlegi élet karmájával pedig általában akkor szembesülünk, amikor a felnőttéválás már megtörtént.
6.9.3.213A jövőt saját törekvéseink teremtik meg: saját tetteink, érzéseink, gondolataink gyümölcseit aratjuk le. A Természet igazságosan szabja ki jutalmunkat vagy büntetésünket, és nagyon is szívesen halmoz el jótéteményeivel – ha megérdemeljük.
6.9.3.214Bűneink valójában tapasztalataink, tudásunk és képességeink hiányából fakadnak.
6.9.3.215Amikor végül a karma erői ítélkeznek feletted, akkor nem azok alapján a személyiségjegyek alapján leszel megítéltetve, amelyet mások látnak benned – legyenek ezek jók vagy rosszak – hanem a szívedben lapuló valódi motivációk, elmédben rejlő nézőpontok, és megvalósult tetteid alapján.
6.9.3.220Egy rossz házasság is megjavulhat vagy ennek híján egy második házasság tökéletesen boldog lehet, ha kellő fejlődést érünk el gondolkodásunkban, amely megváltoztatja az ezzel kapcsolatos karmánkat.
6.9.3.226A szeretet nélküli, teljes egoizmus nagyon rossz befektetés, mivel azt jelenti, hogy a szükség órájában nincs segítség, a bajban nincs aki mellénk álljon. Pontosan azt kapjuk vissza, amit másnak adunk.
6.9.3.228A karma olykor véletlenszerűnek tűnő eseményeken keresztül nyilvánul meg. Ám ezek csak a felszínen tűnnek balesetnek vagy véletlennek.
6.9.3.231Erkölcsileg téves következtetés azt gondolni, hogy mások szenvedéséből magunknak előnyt és boldogságot kovácsolhatunk – de ezt csak akkor látjuk be, ha megértjük a karma működését.
6.9.3.232Ha nem cselekszünk megfelelően és a megfelelő időpontban, annak is meg van a maga karmikus következménye.
6.9.3.239Ha arra van szükség fejlődésedhez, akkor olyan csapások fognak érni, hogy kevésbé ragaszodj a világhoz, vagy olyan betegségek, hogy kevésbé ragaszkodj a testedhez. Ha ez bekövetkezik, akkor nem munkád jól megérdemelt gyümölcseit fogod szüretelni, hanem a felmerülő kényszerű helyzetre válaszolsz majd. A kettő egybeeshet, de ez nem feltétlenül, s nem mindig történik így. S ez jellemzően nem is a hétköznapi emberekkel esik meg, hanem a keresőkkel, akik gyorsabb előrejutásért imádkoztak.
6.9.3.247A Törvény egyértelmű, elkerülhetetlen, de rugalmas: a büntetés ugyanis evolúciós fejlettségünktől függ. Az a bűnös, aki többet tud, és a bűn tudatában bűnhődik, többet is fog szenvedni.
6.9.3.251Az élet nem arra törekszik, hogy boldoggá vagy boldogtalanná tegyen minket, hanem arra, hogy felébredjen bennünk a megértés. A boldogság vagy boldogtalanság ennek a megértésnek vagy meg nem értésnek a mellékterméke csupán.
6.9.3.260A mindennapi élet csatái nem újak, ugyanezen ég alatt, ugyanígy küzdöttünk évezredekkel ezelőtt is. A díszlet némiképp változott, ám a szereplők ugyanazok, bár mostanra tapasztaltabbak. A folytonos küzdelem mindig is az emberiség osztályrésze volt.
6.9.3.261Abban hiszek, hogy a szeretet, és nem a gyűlölet a legjobb mozgatórugó, ami változásra sarkallhat minket. Eközben azt is látom, hogy a karma működik, és megbünteti a lelketleneket, az önzőket…Sajnálatos módon a szenvedés az evolúció egyik fő eszköze, különösen azokban az esetekben, ahol az emberek képtelenek hallgatni saját belső intuíciójukra, gondolkodásukra, és a valódi prófétákra.
6.9.3.267,Miközben betölti feladatát, a karma elkerülhetetlenül egy másik magasabb küldetését is beteljesíti: elhozza számunkra azt, ami fejlődésünkhöz szükséges.
6.9.3.270Amikor az általunk okozott fájdalmakért megbűnhődünk, amikor helytelen cselekedeteink szenvedésbe torkollnak, akkor kezdjük megérteni annak az igazságát, hogy végül mindig csakis a Jó győzedelmeskedhet.
6.9.3.276Az ember egész sorsa függhet egyetlen eseménytől, döntéstől, körülménytől, s ez az egyetlen ok meghatározó lehet a továbbiakban, hosszú éveken át.
6.9.3.288Vannak olyan történések, amelyek elkerülhetetlenül be fognak következni, vagy azért, mert egyenesen következnek bizonyos emberek tetteiből, olyan emberekéből, akik képtelenek megváltoztatni magukat, képtelenek jobbá válni, nem akarnak mélyebb tudásra szert tenni; vagy pedig azért, mert a Világ-Idea fizikai világunkat irányító alapvető mintázataiból és törvényszerűségeiből kérlelhetetlenül következnek.
6.9.3.294Be kell teljesítenünk sorsunkat, mert inkarnációnk elején lezárt borítékban lévő paranccsal indultunk az élet csatájába.
6.9.3.314Az életkerék megállás nélkül forog, és kénytelenek vagyunk alávetni magunkat akaratának, ami miatt mindenféle különös élettapasztalatokon kell átesnünk. Ám amikor végre megértjük mi történik, és úrrá leszünk a minket sodró erőkön, akkor szabaddá válunk.
6.9.3.324A Sors úgy hozhatja, hogy összetalálkoznak, mert erre van szükség a fiatalabbik spirituális születéséhez; s ekkor az idősebbik átadhatja tudását, útmutatásait, meglátásait a fiatalabbnak.
6.9.3.331Ne irigyeld azokat, akiket a sors szerencsével áldott meg! Az istenek a jó karmát rótták ki rájuk, de amikor ez elfogy, akkor számos dologtól megfosztatnak majd – ám a spirituális eredményeiktől nem!
6.9.3.337Halandó létünk elkerülhetetlenül kellemes és kellemetlen történésekkel tarkított; boldogsággal és szenvedéssel kikövezett. Mindenki életében szerepel mindkettő, a különbség csupán abban áll, hogy van akinek életében több a világos és kevesebb a sötét pont…
6.9.3.343,Életünk kirakósnak tűnik: napjaink azzal telnek, hogy különös alakú darabkákat gyűjtünk, majd egyszercsak az egész összeáll egy mintázattá.
6.9.3.348Mindannyian a történelem valamelyik időszakában élünk, és bolygónk valamely (akár több) részén létezünk ez alatt az időszak alatt. De miért éppen itt és most élünk? A választ a következmények törtvénye, a karma adja meg, amely jelenlegi életünket a korábbiakkal kapcsolja össze.
6.9.3.367A körülmények vagy a körülöttünk lévő emberek hozzájárulnak sorsunk alakulásához, mégsem kizárólag ők felelősek szerencsénkért és kudarcainkért. Ha magadba tekintesz, mindig ott találod a végső okot.
6.9.3.381Lehet, hogy elrendeltetett, hogy bizonyos körülmények között élj, de az már nem, hogy miképpen reagálsz, és hogyan hat rád ez a helyzet.
6.9.3.385A karma éppúgy hat a legnagyobb országok sorsának alakulására, mint a legjelentéktelenebb ember életére.
6.9.3.386Idővel, az embert körülvevő külső körülmények nagyjából igazodni fognak a bensejében zajló fejlődéshez.
6.9.3.387Minden ember, akivel találkozunk, akivel összeütközésbe kerülünk, az események, a helyek, ahova eljutunk nagyon fontos, ám végeredményben sokkal kevésbé fontos, mint az ezekről alkotott gondolataink!
6.9.3.388Az Univerzumot fenntartó Elme végtelen bölcsességű, s így mindig van oka annak, ami velünk történik. Emiatt sokkal jobban tesszük, ha nem mérgelődünk a rossz dolgokon, hanem megpróbáljuk kitalálni miért történnek. Természetesen sokkal egyszerűbb és kellemesebb másban, másokban keresni az okokat, de ettől semmi sem lesz jobb. Ha azonban magunkba nézünk, s ott keressük a probléma forrását, akkor megtesszük az első lépéseket, hogy a minket érő nehézségeket megszüntessük. Ha azonban kivetítjük, s magunkon kívül keressük az okokat, akkor csak szükségtelenül meghosszabbítjuk a szenvedést.
6.9.3.391…Végeredményben mindannyian egyetlen, nagy családhoz tartozunk – ezt tanítja a tapasztalat. Ha valaki megpróbál elmélyülni az igazságban, akkor megérti, hogy éppúgy mint az Önvaló, mindannyian ugyanahhoz tartozunk, ugyanabból származunk. Így valójában nincs más választásunk, mint az, hogy döntéseinknél mások érdekeit is figyelembe kell vennünk…
6.9.3.395,A karma törvénye arra is rámutat, hogy felelnünk kell nem csak rossz tetteinkért, hanem azért is amit nem cselekedtünk meg, mikor pedig kellett volna!
6.9.3.402,A világ minden táján szerzett tapasztalataim alapján Herakleitosznak teljesen igaza volt, amikor megállapította: ”Az ember sorsa – saját jelleme.”
6.9.3.407A kreatív és eredeti elme saját hasznára és boldogulására számos problémával meg tud küzdeni. Ha azonban ezen felül még mások boldogulásán is dolgozik, akkor karmikus jutalomhoz is jut. Természetesen csak akkor, ha valóban hasznos, felemelő munkálkodásról van szó.
6.9.3.409Habár igaz, hogy a sokat emlegetett szabad akarat igencsak illuzórikus, ám éppígy igaz, hogy életünk legtöbb eseménye – amelyek aztán előre megírtnak tűnnek – erkölcseink által meghatározott viselkedésünkből és mentális képességeink által meghatározott gondolatvilágunkból sarjadnak ki, s emiatt egyáltalán nem véletlenszerűek. Választásaink, döntéseink, és azok következményei; a világhoz való viszonyunk és elhatározásaink valójában személyiségünktől függenek, amelyek azután az általunk megélt történéseket is meghatározzák. ”Személyiséged a sorsod” – így mondhatjuk ki legegyszerűbben ezt a nagy igazságot. Hiszen hol van a valódi szabad akarat, amikor örökletes tulajdonságaink, családunk, születésünk helye, és rasszunk olyan sok fizikai dolgot előre meghatároz??
6.9.3.426…A filozófia azt állítja, hogy a karma jelentős részben megváltoztatható, módosítható, lehet ellene tenni – ám vannak olyan határok, amiket sajnos nem lehet áthágni.
6.9.3.454,Bárhogy is próbáljuk kifürkészni a jövőt, ez nem hoz valódi békét, míg ha az Önvalót keressük, s benne lakozunk, az valódi, tartós, elpusztíthatatlan fényességhez és élethez vezet.
6.9.3.473Sokkal fontosabb helyes elvekkel és jellemmel készülni a jövőre, mint jóslatokkal. Ha a hozzállásunk helyes, akkor ugyanis megbírkozunk bármivel, ami jön.
6.9.3.488Mindannyian kénytelenek vagyunk szembenézni múltbéli tetteink következményeivel. Ezen nem változtathatunk. Ám ne feledjük, hogy vannak jó és rossz tettek. Bizonyos mértékig képesek lehetünk ellensúlyozni új, helyes cselekedetekkel múltbéli bűneinket, ám ennek hatékonysága emberről emberre változik. Aki tudással és erővel rendelkezik, képes mély meditációba merülni, az szükségszerűen nagyobb, erősebb hatást ér el, mint aki nem rendelkezik a fenti adottságokkal.
6.9.3.499A karma nagyrészt azt juttatja az embernek, amit tettei alapján érdemel, nem azt amit szeretne, habár előfordulhat, hogy e kettő egybeesik. Ha igaz az, hogy bajaink forrása mi magunk vagyunk, akkor az is igaz, hogy jószerencsénket is magunknak köszönhetjük.
6.9.3.500Létezik-e olyan ember, akinek a részleges szabadságnál több jutott? Mindenki szembesül múltbéli tettei visszatükröződésével, habár a bölcsebbek, a fegyelmezetebbek tompíthatják ezeket új, helyes cselekedetekkel.
6.9.3.515A karma olyasvalami, amitől nem szabdulhatsz – részed az. Ám ha képessé válsz magadon változtatni, akkor ez a változás leképződhet a karmában is.
6.9.3.516A karma nem törli el teljesen szabadságunkat, csupán korlátozza. Ha a múlt tettei falakat emelnek körénk a jelenben, akkor is van lehetőség azok széttörésére, amennyiben helyesebben állunk a dolgokhoz, és jobb emberré válva, másként viselkedünk.
6.9.3.531Ha máshogy döntöttél volna bizonyos helyzetekben, akkor természetesen az életed is másképp alakult volna, de vajon tényleg annyira szabadon dönthettél, mint ahogy az most visszatekintve tűnik?
7.9.3.541Ha kellő akaraterővel rendelkezünk és képesek vagyunk gondolataink erős fókuszálására, akkor mind személyiségünk, mind környezetünk előbb-utóbb megváltozik. S bár a karma erői ezt a folyamatot lelassíthatják, a valódi erőfeszítés beéérést vissza nem fordíthatják…
6.9.3.544Tetteink következményei elkerülhetetlenül visszahullanak ránk, ám – habár a karmát nem a puszta szeszély mozgatja – hatását módosíthatja vagy akár teljesen semlegesítheti is, ha a korábbiakkal ellentétes cselekedeteket hajtunk végre, vagy megváltoztatjuk gondolkodásunkat. Ez természetesen azzal is jár, hogy életünk folyása nagyban megváltozhat. Ezt a változást bűnbánatnak nevezzük.
6.9.3.545Sokan öntudatlanul szegik meg aaz élet magasabb törvényeit. Mások, akik tudják vagy hiszik ezeket a törvényeket, pedig sokszor nem értik meg kellő mélységében ahhoz, hogy helyesen alkalmazzák.
6.9.3.547Vajon meg tudjuk-e változtatni múltunkat, s annak következményeit? Habár megbánhatjuk bűneinket, vezekelhetünk is és megpróbálhatjuk ellenirányú, pozitív cselekedetekkel ellensúlyozni azok eredményét, ám a karma feladata, hogy felelőssé tegyen minket tetteinkért és ezt a felelősséget nem tolhatjuk el magunkról. Ugyanakkor az is igaz, hogy bizonyos értelemben szabadok vagyunk, a teremtő erő bennünk is munkálkodik, és az isteni Felsőbbrendű Én ereje bármit megváltoztathat.
6.9.3.550Ami történt, megtörtént, és már nem tudunk rajta változtatni. S bár a múlt maga megváltoztathatatlan, a jelenben meg tudjuk változtani a múltbéli eseményekkel kapcsolatos hozzáállásunkat. Képesek vagyunk tanulni belőle, bölcsebben hozzáállni, elhatározni, hogy legközelebb máshogy cselekszünk, megváltozunk, és így új, jobb karmát teremtünk. A legjobb pedig, hogy ha mindezt megtettük, akkor elengedjük az egészet, magárahagyjuk a múltat, és teljességgel az örökkévaló jelenben élünk úgy, hogy az igazi Létezőben keresünk menedéket, abba ami most és mindörökké vagyok – szemben azzal ami voltam.
6.9.3.551,A karma csak akkor lép működésbe, ha a karmikus benyomások eléggé erősek ahhoz, hogy fennmaradjanak. A Bölcs esetében – mivel ő az életet álommként kezeli és átlát a látszaton – minden tapasztalása csupán felszíni jelenség. Elméje legmélyét nem érintik a külvilág eseményei. Emiatt nem is teremt karmát és testi elmúlásakor képessé válik az élet és halál körforgását örökre elhagyni.
6.9.3.569Nem teljesen igaz, hogy a karma automatizmusként működik. A valóság ennél tágabb: van helye benne a kegyelemnek is.
6.9.3.570Tetteidnek csak a visszahatás törvénye lesz bírája, ennek ügynöke pedig a saját Önvalód.
6.9.3.575... Történjék bármi, az Önvaló mindig veled lesz, és átsegít a nehézségeken. Bármi is történik, az csak anyagi lényeddel, testeddel esik meg, s nem VELED. A legnehezebb az, ha mások is tőled függenek, s a problémák közepette inkább miattuk aggódsz. Ám meg kell tanulnod, hogy miként ajánlhatod az Önvaló szerető gondosokodásába őket, hiszen nem cipelheted te magad az összes terhet. Ha az Önvaló képes rólad gondoskodni, akkor képes lesz szeretteidről is.
6.9.3.577,A karma működése sohasem érne véget, ha az egoizmus nem szűnne meg. Ördögi kör lenne, amelyből nincs menekvés. Ám amikor a személyes én képzetét elengedjük – amely minden karmának az oka és gyökere – akkor a még beteljesítetlen karma is elenyészik.
6.9.3.578A visszahatás törvénye nem érvényes az örökkévaló, oszthatatlan Önvalóra, a valódi létezőre. Csak az átmeneti dolgokra, a testre, elmére, egóra vonatkozik.
6.9.3.579Ha az embernek sikerül egy hullámhosszra kerülni az Önvaló-tudatossággal, akkor kénytelen lesz feladni eddigi nézeteit a szabad akaratról és a választás szabadságáról – mert célja már nem pusztán az egó kielégítése. Az egó zsarnokságát az Önvaló uralma váltotta fel.
6.9.3.581…Bárki, aki felajánlja magát az Önvalónak, azt fogja tapasztalni, hogy elárasztja annak jóakarata, és olyan munkálkodásra sarkallja, amelynek során egyszercsak észreveszi, hogy ez a különös valaki segíti munkáját, amely az emberiség jobbulása irányába hat.
6.9.3.583,
17 má 2011
12 dec 2014
9 áp 2019
19 sze 2015
6 okt 2022
24 jú 2017
1 jú 2016
20 okt 2023
12 áp 2017
20 má 2018
15 nov 2016
24 okt 2019
12 okt 2013
8 jú 2011
13 sze 2022
24 feb 2018
12 sze 2022
21 má 2017
29 sze 2015
23 feb 2011
19 má 2015
25 sze 2017
28 okt 2022
10 jan 2014
8 jan 2018
23 nov 2021
15 dec 2013
23 áp 2023
21 okt 2015
18 jan 2017
15 okt 2023
19 feb 2019
7 jan 2019
23 okt 2014
2 má 2016
7 jan 2016
9 jú 2023
17 áp 2021
29 aug 2019
26 sze 2015
27 jú 2017
29 jú 2017
8 feb 2019
16 áp 2017
9 aug 2017
13 jan 2019
22 má 2017
15 nov 2024
18 okt 2020
16 feb 2021
29 okt 2019
13 jú 2012
16 feb 2023
24 má 2021
22 má 2020
31 má 2022
6 má 2023
26 aug 2015
7 aug 2015
7 jan 2023
1 dec 2024
5 jú 2017
22 feb 2021
28 feb 2016
16 áp 2023
12 jan 2021
2 dec 2023
26 sze 2023
12 dec 2022
24 nov 2022
11 aug 2024
26 má 2012
9 jú 2022
13 má 2021
12 nov 2020
30 má 2024
27 áp 2016
6 nov 2019
18 dec 2022
18 nov 2018
26 feb 2023
28 áp 2015
10 má 2011
4 jú 2017
18 jan 2021
27 aug 2019
31 má 2020
4 aug 2016
17 nov 2023
13 jú 2018
30 dec 2020
18 jan 2014
3 okt 2023
9 sze 2020
16 má 2018
6 aug 2019
7 aug 2019
2 áp 2018
6 má 2014
21 má 2024
3 sze 2013
23 jú 2020
22 jú 2015
24 jú 2020
9 dec 2022
7 sze 2012
31 aug 2020
7 nov 2023
14 nov 2023
14 jan 2019
The notebooks are copyright © 1984-1989 The Paul Brunton Philosophic Foundation
This site is run by Paul Brunton-stiftelsen · info@paulbruntondailynote.se