The Library
Ha őszintébbé és teljesebbé válik az életünk, több igazság és bölcsesség tölti ki elménket, több jóakarat és önfegyelem a szívünket, akkor nem csak mi magunk válunk áldottá, hanem mindazok is akikkel kapcsolatba kerülünk.
5.6.1.1A keresésnek ez a fontos, széles merítésű része a helyes életmóddal foglalkozik. Egyszerre szeretné elérni erkölcseink újradefiniálását, amely számunkra, személy szerint is hasznos; és emberbarátibbá tételünket, amely pedig a teljes társadalom számára hajt hasznot.
5.6.1.6A kereső soha nem feledheti, hogy elsődleges feladata a felkészülés, önfegyelmezés, önfejlesztés. A helyes személyiségfejlesztés legalább olyan fontos, mint a magasabb iránti vágy és a meditáció – sőt, még fontosabb is, mivel az előbbi az egoizmust gyengíti, és nélküle az utóbbiak is hiábavalóak.
5.6.1.11A személyiség megreformálása, sőt átalakítása épp úgy a filozófiához tartozik, mint a koncentráció fejlesztése és az elme tanulmányozása. A gondolatok megfegyelmezéséből és a személyiség feletti kontrollból fakadó erény eltávolítja az előttünk tornyosuló akadályokat, és erőt ad az igazság kereséséhez.
5.6.1.15Olyan mértékben leszel érdemes a magasabbrendű belső meglátás befogadására, amennyire képes vagy megtisztítani, nemesebbé tenni és felemelni magad.
5.6.1.20Lelki előrejutásodat nem is annyira a meditáció mélységével, hanem morális ébredéseddel lehet lemérni.
5.6.1.28Magunkba nézve meg kell találnunk a tisztátalanságokat és hazugságokat, a rosszindulatot, és irígységet, az előítéleteket, és keserűséget. Mindezek alacsonyabb énünk részei. S ha felfedtük ezeket, akkor minden akaraterőnkkel és gondolatunkkal azon kell lenni, hogy kitaszítsuk ezeket magunkból.
5.6.1.30Csak amikor szembekerülsz a valódi veszéllyel, nehézségekkel, kísértéssel – akkor derül ki, hogy mennyire szilárd a jellemed...
5.6.1.32,Sose feledjük, hogy a puszta intellektuális tanulmányok elégtelenek, s nem érnek annyit, mint a helyes jellem ápolása. Ez utóbbi sokkal fontosabb azon az úton, amikor az egóval vívott nagy csatára készülünk fel.
5.6.1.33Bele kell nőnöd ebbe a magasabb tudatosságba – nincs más út számodra.
5.6.1.42Van lehetőség a személyiség megváltoztatására. Aki gyakran foglalkozik ennek gondolatával, aki emelkedett ideák kontemplációjával tölti idejét, annak világképe – mintegy varázsütésszerűen – megváltozik, szélesebbé válik; s ez a világkép egyre erősebben részévé válik. A Biblia így fejezi ezt ki: “Kinek milyen gondolat van szívében: olyan ő”. Hasonlóan írtak erről szanszkritül sok évvel a Biblia születése előtt: “Amilyenek a gondolataink, olyanná válunk: ez az örök titok.”—Maitri Upanishad.
5.6.1.48A helyes viselkedés kulcsa: nem szabad megengedni, hogy alacsonyabb természetünkkel azonosítsuk magunkat. Véget kell vetni annak az illúziónak, hogy mi magunk ez az alacsonyabb én vagyunk, méghozzá úgy, hogy minden gondolatot és sugallatot meg kell tagadnunk, ami belőle jön. Akaraterőnket megacélozva kell ellenállnunk, képzelőerőnket is felhasználva: magunkon kívülinek, idegennek kell láttatnunk azt. Emellett mély hódolattal kell érzéseinket az igazi én felé fordítani, s elménkkel azon kell dolgoznunk, hogy megértsük a valódi én igaz természetét.
5.6.1.50Az erkölcsi tisztaság és kiválóság keresése mérhetetlenül hasznosabb, mint a misztikus tapasztalatok hajszolása. Eredményei sokkal értékesebbek, elengedhetetlenebbek, maradandóbbak.
5.6.1.52… a szeretetet tudással kell párosítanunk, a hideg intellektust együttérzéssel. A saját megvilágosodásunk ára mások megvilágosodása…
5.6.1.60,Ha a gonosz erők minden támadását, minden megkísértést, amely gyengeségeinkre hatva próbál ledönteni minket, azonnal a Rövid Ösvény módszereivel fogadunk, akkor végtelenül nagyobb az esélye, hogy ellen tudunk állni nekik. A titok abban áll, hogy az Önvalóra kell emlékeznünk, és RÁ kell bíznunk a csatát. Ekkor, amit mi nem tudnánk legyőzni, könnyen legyőzettetik a magasabb erő által.
5.6.1.68Azzal a hittel kell kezdened, hogy jellemed számottevően megváltoztatható, és úgy kell mindenhez hozzáállnod, hogy erőfeszítéseid csökkenthetik a távolságot jelenlegi helyzeted és az elérni kívánt ideál között.
5.6.1.74Minél inkább megtisztítjuk személyiségünket, annál könnyebb a meditáció gyakorlása. Minél inkább alacsonyabb természetünk rabságában sínylődünk, annál kevesebb ideig tudjuk figyelmünket az Önvaló felé fordítani.
5.6.1.88A szabadság hatalmas szó, melynek jelentése bőven túlmutat azon, mint amit a hétköznapi gondolkodás hozzákapcsol. Nem lehet senki sem szabad mindaddig, amíg szűklátókörű előítéletek, leküzdhetetlen ragaszkodások, zabolázatlan vágyak és lelki tudatlanság uralja.
5.6.1.94Akiben teljesen élővé vált az Önvaló, annak nem kell gondolkodnia arról, hogy tettei helyesek-e vagy nem, mivel képtelen lesz nem erényesen cselekedni …
5.6.1.108,Minden felmerülő gyengeséget az Önvaló ereje felé fordulással kell elménkből eltávolítani, minden gonosz gondolatot az Önvaló jóságához fordulással kell semlegesíteni. Így jellemünk megtisztul, felemelkedik, nemesebbé válik.
5.6.1.146A saját magunk feletti uralom és a másokra gyakorolt hatásunk tökéletes kapcsolatban állnak: minél nagyobb önuralmunk, annál inkább hatunk másokra. Emellett a külvilág feletti hatalmunk is arányosan függ attól, hogy saját természetünket mennyire tudjuk uralni.
5.6.1.148Háromféle tevékenységünket kell állandó ellenőrzés és megfigyelés alatt tartani: gondolatainkat, beszédünket és cselekedeteinket.
5.6.1.171Aki képessé válik alacsonyabb természete megzabolázására, az olyan erők, lehetőségek, ajándékok, és örömök birtokába kerül, amiről a legtöbb ember nem is álmodhat.
5.6.1.186Ha szokásoddá teszed, hogy mindig a Keresésre emlékezteted magad, és arra, hogy ez milyen személyiségváltozással kell, hogy járjon, az segíteni fog, hogy elutasítsd a kísértéseket, és megpróbáltatásaid idején elhárítsd a csüggedést.
5.6.1.278Minden ember, akivel életünk során rövidebb vagy hosszabb időre összeakadunk, öntudatlanul is a jóság vagy a gonoszság, bölcsesség vagy ostobaság, szerencse vagy szerencsétlenség csatornája lesz. A karma törvénye miatt ez elkerülhetetlen és előre elrendeltetett. Ám az, hogy milyen mértékben befolyásolják életünket, már részben tőlünk függ, attól függően, hogy mennyire engedjük, vagy utasítjuk el tetteiken, beszédükön, jelenlétükön keresztül a ránk gyakorolt hatást. Így végülis mindenért mi magunk vagyunk a felelősek.
5.6.1.290Van az emberben egy belső iránytű, a lelkiismeret, amely fejlődhet vagy gyengülhet attól függően, hogy miként reagál a (mind jelenlegi mind elmúlt életeiből) ráható erőkre és befolyásokra. Ez a képesség, a jóra való készség, a gonosz elkerülésének lehetősége, a vallás, és az erkölcs az ami elválasztja az embert az állattól.
5.6.1.337Nem csak az a kérdés, hogy melyik cselekedet a leghatékonyabb, hanem az is, hogy melyik a legetikusabb. Egyik megközelítést sem lehet negligálni, hanem mindkettőt egyszerre figyelembevéve, kiegyensúlyozva kell meghozni a döntést.
5.6.1.348A valódi jóság jellemzője elsősorban az, hogy sem gondolatban, sem szavakkal, sem cselekedetekkel sem okoz soha semmiféle kárt sem egy másik lénynek; másodsorban pedig az, hogy alacsonyabb személyiségét magasabb énje irányítása alá helyezte; harmadsorban pedig az, hogy saját jólétét nem önmagában nézi, hanem a közösség, a körülötte élők szempontjait is figyelembe véve.
5.6.1.361Mi a bűn? Először is definiálhatjuk olyan cselekedetként, ami másoknak kárt okoz; másodsorban bármi olyan, ami magunknak okoz kárt; harmadsorban pedig bármilyen érzés vagy gondolat, amely ilyen jellegű következményekkel jár.
5.6.1.371Az önző ember csak azzal törődik, hogy saját vágyait kielégítse, s nem érdekli, hogy ez másoknak esetleg milyen károkat okoz. Ennél magasabb szinten vannak azok, akik figyelembe veszik saját tetteik következményeit – legalábbis egy szűk körben: barátaikra, családjukra nézve. De a legmagasabb szinten azok vannak, akik saját érdekeiket ugyanolyan súllyal vetik latba, mint bárki másét. Mindenkire egyformán tekintettel lenni, saját vágyaidat nem kielégíteni, ha ez másoknak fájdalmat vagy problémát okoz – ez az igazi önzetlenség.
5.6.1.386...Ha azt kérdezik Hogy lehet valaki, aki ennyire a személytelenségnek adta át magát, egyszerre jószándékú is embertársai felé?, akkor a válasz az, hogy nem csak a személytelenségnek, hanem minden dolgok Forrásának is átadta magát, így nem kell küzdenie semmiért és senki ellen. Emiatt olyan bőkezűségre képes, amilyenre az önös érdekeiket követők soha nem lehetnek. S mivel az önvaló alaptermészete a harmónia és szeretet, ezért nem csak a saját boldogulását tartja szem előtt, hanem ezzel párhuzamosan másokét is.
5.6.1.387,A jótékonykodás legjobb formája az, ha megmutatjuk másoknak, hogy miként tudják kiteljesíteni életüket, lélekben felemelni magukat.
5.6.1.392A filozófia kitartó tanulmányozása elkerülhetetlenül vezet annak felismeréséhez, hogy az elméletet össze kell kapcsolnunk a gyakorlattal, és ezért legfőbb etikai célunknak az egész emberiség jólétét kell tekintenünk..
5.6.1.404Bármennyire is elkeserítő, hogy ilyen lassan fejlődsz, ám intellektuálisan mindig tudni fogod, hogy benned rejlik a bölcs. Ez kell, hogy bátorítson, ez kell, hogy erőt adjon.
5.6.1.417Sosem adhatod fel a keresést! Fáradhatatlanul kell folytatnod, és világnézeteddé, életmódoddá válik.
5.6.1.434Minden nehézség, melyet leküzdesz, minden gyengeség, aminek ellenállsz erősebbé és kitartóbbá tesz. Lényed jobbik oldala felé fordulsz, s megfegyelmezed a gyengébbet. Így minden újabb problémával könnyebben fogsz megbírkózni.
5.6.1.436Bárki, aki nagy dolgokat visz véghez, szükségszerűen kitartó kell, hogy legyen. A megpróbáltatások nem tántorítják el, a feladat nehézsége nem rettenti meg, a visszahúzó erők nem ijesztik meg azt az embert, akiben ez a fajta kitartás jelen van. Ám az olyan embernek, aki erre nem képes, minden egyes nehézség vagy vereség egy Waterloo.
5.6.1.440Minden, ami az egóhoz tartozik, félelmei és vágyai, el kell, hogy tűnjenek. Van akinek a büszkeségét, van akinek szégyenérzetét nehéz feladni, de mindegyiktől meg kell szabadulnunk.
5.6.1.455Akkor derül, hogy meddig jutottál a Keresés útján, amikor nehéz helyzetek, megpróbáltatások érnek. Ha nem tanulmányoztad kellő mélységben a filozófiát, akkor vagy rosszul, egoisztikus nézőpontból fogod kielemezni ezeket a helyzeteket, vagy meg sem próbálod megérteni, hogy miért történik éppen ez veled.
5.6.1.463Nem csak azért kell megbánnod bűneidet, mert a rossz cselekedetek szenvedést fognak rádhozni, hanem sokkal inkább azért, mert eltávolítanak az Önvaló felfedezésétől!
5.6.1.472Lehet, hogy szégyelled, amit a múltban tettél, de nem kellene, hiszen akkor még más ember voltál. Ha továbbra is az egóval, a személyiséggel azonosítod magad, akkor ilyesféle érzések fognak elönteni, és ez szenvedést okoz. Ám ha ehelyett az “én” mögött álló időtlen lénnyel azonosítod magad, akkor a szenvedés eltűnik.
5.6.1.475Amikor képes leszel kivülről szemlélni saját tetteidet – épp úgy ahogy másokéra tekintesz – akkor elérted a filozófia egyik célját.
5.6.1.488
24 jan 2018
14 dec 2019
11 áp 2021
15 feb 2024
15 áp 2021
4 dec 2019
27 aug 2023
1 jan 2018
30 má 2014
2 okt 2024
15 aug 2023
5 jú 2011
3 sze 2015
3 má 2021
9 áp 2016
3 aug 2023
12 aug 2024
8 jú 2012
4 má 2021
27 jú 2019
30 má 2012
6 má 2011
9 dec 2014
13 sze 2016
2 sze 2019
19 jú 2020
10 dec 2019
25 okt 2012
10 dec 2023
12 nov 2022
17 okt 2015
24 dec 2010
21 jú 2015
12 má 2019
14 jú 2020
1 jú 2020
24 okt 2023
26 má 2018
5 okt 2021
25 jú 2019
19 jú 2019
21 dec 2023
The notebooks are copyright © 1984-1989 The Paul Brunton Philosophic Foundation
This site is run by Paul Brunton-stiftelsen · info@paulbruntondailynote.se