The Library
A filozófia legelső fontos megállapítása az, hogy az Univerzum amiben élünk nem véletlenszerű káosz, hanem célja van.
16.26.1.2A mi univerzumunkat nem a véletlen szülte: rend uralkodik benne. Az események és változások egy irányba mutatnak, a benne élő lények egy jól meghatározható cél felé fejlődnek. Mindez nem lenne lehetséges, ha az univerzumunkat nem megváltoztathatatlan törvények irányítanák.
16.26.1.3Az égre tekintve, és ott a csillagok, bolygók, galaxisok végtelenjének csodás, szabályos mozgását látva az értő ember elámul azon a végtelen intelligencián, amely ez univerzumot útjára bocsátotta.
16.26.1.12Elegendő bizonyíték van a Természetben és az emberiségben a Magasabb Erő létezésére. Aki azt mondja, hogy nem találja, az vagy nem kereste elég mélyen, vagy előítéletei eltorzítják látását. Aki hajlandó mindent megvizsgálni, a dolgok mélyére tekinteni az elegendő bizonyítékot talál.
16.26.1.14A kozmosz a legtökéletesebb harmóniában létezik, mert a tökéletes isteni törvényeknek engedelmeskedik.
16.26.1.16Mondhajuk-e azt, hogy a Föld csak véletlenül kering a Nap körül, s hogy egy éppen megfelelő ritmusban teszi ezt? Nem valami mélyebb intelligencia bizonyítéka ez?
16.26.1.20Ha az univerzum puszta szerencsén alapulna, ha a totális rendezetlenség állapotában lenne, ha a Nap, a Föld és a Hold saját akaratát követve vándorolna, és semmiféle rendszert nem látnánk, akkor jogosan tennénk fel, hogy nincs e mögött semmiféle Elme. Ám mivel ennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk magunk körül…egyértelműen kijelenthetjük, hogy a Világ-Elmének léteznie kell.
16.26.1.28,Úgy tűnhet, hogy a dolgok véletlenszerűen történnek, de ez nem így van: kapcsolatban állnak gondolatainkkal és tetteinkkel, a Világ-Idea mintáival, és a Világ-Elme aktivitásával.
16.26.1.29Minden amivel találkozunk, minden esemény, ami történik velünk, Isten akaratának kifejeződése.
16.26.1.30A kozmoszban uralkodó rend tökéletes. Ha az emberi elme ezt nem érti, az részben amiatt van, mert az érzések, előítéletek, averziók és vágyak nem teszik lehetővé, hogy meglássa; másrészt pedig azért, mert a Világ-Idea csak azoknak mutatja meg magát, akik készen állnak rá.
16.26.1.36Az univerzum tökéletes, mert Isten maga is tökéletes. Ám ezt a tökéletességet minden embernek magának kell megtalálnia, különben az életünk során felmerülő bajok és tragédiák elhomályosítják látásunkat, és akadályozzák előrejutásunkat.
16.26.1.37Épp úgy, ahogyan az emberi létezés felszínén küzdelem, erőszak és gonoszság látszódik, de mélyén isteni harmónia és béke uralkodik, ugyanígy a világ létezése is látszólag kegyetlenség, szenvedés és rosszindulat által irányított, de valójában egy jóindulatú intelligencia vezérli. A világ végülis nem más, mint Isten bölcsességének, erejének, szeretetének kifejeződése.
16.26.1.43A fájdalom és szenvedés csak a fizikai világban létezik. Ám van egy magasabb világ, ahol csak a boldogság és öröm az osztályrészünk.
16.26.1.50Mivel az univerzum alapja az Isteni Elme, ezért az univerzumot áthatja az Isteni Bölcsesség és Jóság is.
16.26.1.52Bárhogyan is nevezzük, a legtöbb ember – gyengébben vagy erősebben – de érzi, hogy Istennek léteznie kell, és az univerzum létrehozásának kellett, hogy legyen célja. Ezt a célt én Világ-Ideának nevezem, mert számomra Isten a Világ-Elme. Borzongató idea ez. Már a legelső fontosabb civilizációk megismerhették ezt a tudást, majd minden további, amely megjelent, szintén megkapta, s még ma is, a mi civilizációnk számára is megadatik. Ha ezt megértjük, ha elmerülünk benne, ha helyesen alkalmazzuk, akkor harmóniába kerülhetünk Forrásunkkal.
16.26.1.64Bárhogyan is nevezzük, a legtöbb ember – gyengébben vagy erősebben – érzi, hogy Istennek léteznie kell, s kell lennie valamilyen oknak, amiért Isten hagyta, hogy a világ megteremtődjön. Az e mögött rejlő okot nevezem Világ-Ideának, mert számomra Isten a Világ-Elme …Ha ezt megértjük, átéljük, és életünkben alkalmazzuk, akkor harmóniába kerülünk Forrásunkkal.
16.26.1.64,A Világ-Ideában benne rejlenek a világot irányító szabályok, a magasabbrendű intuíció, amely uralja, a láthatatlan minta, amelyből felépül.
16.26.1.67A Világ-Idea magában foglalja az összes törvényt, amelyek a világot irányítják, az isteni szándékot, amely mindezek fölött áll, és a láthatatlan mintát, amely alakítja.
16.26.1.67Végtelen lehetőség áll nyitva az univerzum és az ember fejlődése számára. S ha mégis csupán néhány valósul meg ezek közül, az azért van, mert mindkettő egy mintát, a Világ-Ideát követi.
16.26.1.68Ahogyan a Világ-Idea egyszerre a Világ-Elme kifejeződése és eközben egy is vele, épp így a Bibliában említett Ige (Logosz) is Isten Igéje de egy is vele. E kettő ugyanazt jelenti. A Világ, minden jelenségével együtt az Ige megnyilvánulása, az Ige pedig a Világ-Idea.
16.26.1.71Az univerzumban rend uralkodik, a Természet (Isten) által alkotott rendszer. Ezért a körülöttünk felépülő világban jól látható a cél, az értelem, az intelligencia. Ám a világ minden csodája ellenére éppencsak rámutat arra a különös, rejtélyes teremtő erőre, amely sokkal hatalmasabb nála.
16.26.1.82Immanuel Kant írt a Természet rejtett tervéről. Valójában misztikus megismerés nélkül, pusztán a koncentrált, elmélyült gondolkodás segítségével megérezte a Világ-Idea jelenlétét.
16.26.1.85A Világ-Idea egyetlen egyesített gondolatként tartalmazza a kozmosz mintázatát, a Világ-Elme szándékát, az általa kijelölt irányt és célt. Az emberi elme véges és gyenge ahhoz, hogy megértse, hogy ezeknek a csodás kibontakozása hogyan történhet egyszerre.
16.26.1.87A Világ-ideában nem csak minden létező van benne, hanem minden potenciális, jövőben létező is.
16.26.1.91Rend, és végtelen intelligencia uralja a kozmoszt, egy olyan Ősidea, amelyből az emberi, állati, növényi és ásványi létezés származik.
16.26.1.104A Világ-Ideában mintegy magként benne rejlik a később megnyilvánuló univerzum, annak minden tulajdonságával együtt. Ebben az értelemben akkor is arra van predesztinálva a világmindenség, hogy ismét előtünjön és megjelenjen, amikor éppen elpusztul és eltűnik...
16.26.1.114,A Világ-Idea az Univerzum célja, isteni elrendeltetése.
16.26.1.124Még ha nincs is az univerzummal célja a Világ-Elmének, akkor is igaz, hogy ennek ellenére is van célja és feladata minden benne élőnek, különösen az öntudattal bíróknak, mint az ember…
16.26.1.159,Lehetetlen megválaszolni azt a kérdést, hogy “Mi a teremtés értelme?” Ám ez nem tántoríthatja el a valódi, gyakorlatias keresőket attól, hogy megpróbálják betölteni földi létezésük értelmét, amely minden ember feladata: hogy elérjék az isteni lélek tudatosságát.
16.26.1.161Nem volt olyan pillanat, amikor az univerzum először keletkezett, ugyanis örökkön örökké előtünt, majd eltűnt, aktív állapotból nyugalomba, mozdulatlanságba dermedt. Ez az ő örök körforgása: megjelenik, fejlődik, majd látens formájába húzódik vissza.
16.26.1.171Az univerzumnak sosem volt kezdete, és nem lehet vége sem, bár a formák, állapotok, jelenségek megváltoznak, s ezeknek nagyon is van kezdete és vége.
16.26.1.176A kozmosz sem nem egy megvetendő fantom, sem pedig elvetendő illúzió. Egy időtlen, végtelen, térhez nem kötött létező távoli leképződése időben, térben, és személyiségek formájában. Habár nem a végső értelemben vett Valóság, de mégis annak kisugárzása, s ennek megfelelően bizonyos értelemben osztozik annak életerejében. Minden, a kozmoszban lakozó lény számára ennek az érintkezési pontnak a megtalálása a valódi feladat.
16.26.1.179Világunk csak múlékony szimbólum, ám nem vethetjük meg pusztán emiatt, mert egyben kapu és átjáró is, melyen keresztül kell haladnunk, hogy az örökkévaló életbe beléphessünk.
16.26.1.188Mi más lenne az univerzum, mint isten hatalmas szimbóluma? Végtelen változatossága pedig a Végső végtelenségére utal.
16.26.1.190Minden létező az univerzum mögött álló végtelen, szuperintelligens hatalomról tanúskodik.
16.26.1.211Minden ember, állat, növény, sejt és atom középpontjában teljes csendesség rejlik. Ez a csendesség teljesen üresnek tűnik, ám az üresség magában rejti az adott lény isteni energiáit és isteni Ideáját.
16.26.1.213Még a legkisebb egysejtűt is az az energia élteti, mely az univerzális energiából származik, mely utóbbi is pusztán a Világ-Elme egyik manifesztációja.
16.26.1.216Nincs olyan pillanat, amikor a láthatatlan isteni aktivitás ne lenne jelen az univerzumban. Mindent az isteni Erő és Bölcsesség mozgat.
16.26.1.218... A Világ-Elme mélyen elrejtve megtalálható a mi egyéni elménkben – minden tudásunk belőle származik. Bárki, aki helyes módon folytatja a keresést, megtalálja az önmagában rejlő szent csendességet és az univerzumban rejlő szent aktivitást.
16.26.1.220,Az egész kozmoszt a Legfensőbb Lény megtestesüléseként fogod látni. Emiatt önkéntelenül, teljesen magadtól – testben, lélekben, szívedben és akaratodban – harmóniába kerülsz ezzel a világképpel.
16.26.1.222Végtelen számú teremtény van az univerzumban, szükségszerűen megszámlálhatalan sok dolog, lény, bolygó és csillag – hiszen a végtelen csak a végtelenséggel fejezheti ki önmagát. Nem számolhatjuk meg a létező világokat, s a tér amelyban vannak, maga is végtelen.
16.26.1.230Univerzumunk csak egy a végtelen, változatos univerzumok közül. S miként az élőlények között, itt is vannak alapvető átfedések, miközben számtalan más dologban kaleidoszkópikus eltérések vannak ezek között.
16.26.1.231Blavatsky írásaiban valahol azt mondja, hogy az univerzum, bármilyen hatalmas is: véges. Ám Epikurosz, egy igen logikus levezetésben azt állapítja meg, hogy az univerzum végtelen: “Ami véges, annak vége kell legyen valahol, ki tagadhatná ezt? Ám aminek vége van, azt a véget egy rajta kívül eső pontból kell látni – ez is egyértelmű. Ám az univerzumot nem lehet megfigyelni önmaga nélkül. Ebből következik, hogy mivel nincs vége, ezért az univerzum végtelen.”
16.26.1.239Minden univerzum – legyen bármilyen hatalmas is – véges. ám az univerzumok száma nem az. A Végtelen Létező (emberi nézőpontból nézve) érthetetlen módon új és új univerzumokat hoz létre, ahogyan a régebbiek elmúlnak, eltűnnek. Úgy tűnik tehát (ismét csak emberi nézőpontunkból szemlélve), hogy saját végtelenségét a végtelen teremtésben fejezi ki.
16.26.1.240Ha megpróbáljuk megfigyelni egy tárgy minden apró részletét – legyen az egy mikroszkóp alatti tárgylemezen lévő sejt vagy egy csak teleszkóppal látható távoli csillag – akkor elkerülhetetlenül hatalmába kerít minket az az érzés, miszerint egy végtelen intelligencia uralja ezt a csodálatos kozmoszt. Az univerzum hihetetlenül okosan, értelmesen felépített szerkezete ha másról nem, annyiról bizonyosan árulkodik, hogy egy megértő Elme áll mögötte.
16.26.1.1207
27 má 2024
12 sze 2013
20 jú 2020
30 jan 2022
27 jú 2024
14 má 2024
24 jan 2022
10 má 2023
19 nov 2017
5 jú 2023
10 sze 2011
17 jú 2022
25 okt 2013
28 jan 2020
1 má 2020
2 má 2023
3 má 2020
24 má 2022
4 jan 2020
13 jú 2024
2 jú 2012
6 má 2020
2 má 2020
17 jan 2022
18 sze 2013
13 má 2012
5 má 2020
6 jú 2018
26 feb 2013
7 má 2015
21 sze 2022
19 feb 2022
31 jú 2012
22 dec 2020
20 dec 2016
21 jan 2016
27 má 2018
9 jú 2018
10 áp 2012
20 jú 2016
18 má 2018
30 jú 2020
25 dec 2024
10 dec 2021
6 aug 2016
The notebooks are copyright © 1984-1989 The Paul Brunton Philosophic Foundation
This site is run by Paul Brunton-stiftelsen · info@paulbruntondailynote.se