The Library
A Felvillanás csak átmeneti állapot, amikor ideiglenesen emócionális extázisba és a mentális megvilágosodás állapotába kerülünk.
14.22.4.1Ezek a rövid felvillanások különös szépséggel, hatalmas örömmel töltenek el, és felemelnek minket. Legtöbbünk számára ezek során ébredünk rá a Lélek létezésére, az Elme valóságára. Ezek mellett a tapasztalatok mellett mindennapjaink sivárnak, örömtelennek, szürkének tűnnek...
14.22.4.3,Hétköznapi tapasztalataink az érzékszervek és az intellektus szűrőin keresztül jutnak el hozzánk. Ám létezik egy olyan tapasztalat, amely kikerüli mindkettőt. Van valami, ami nem érzékelések és nem gondolatok sorozata. Mi ez? A filozófia azt állítja, hogy ez a valami a transzcendentális világhoz tartozik.
14.22.4.5A Felvillanást leginkább pillanatnyi ébredéshez lehetne hasonlítani egy végtelen hosszú álomban.
14.22.4.7Ezek a valódi ébrenlét pillanatai: minden más csak álom, anélkül, hogy észrevennénk, hogy valójában csak álmodunk.
14.22.4.17Számos feljegyzés van a világirodalomban olyanokról, akik átéltek egy Felvillanást, ám mindenki saját nézőpontjából értelmezte azt, személyes hátterének megfelelően.
14.22.4.25Ilyenkor pedig a tudatlanság álmából az Önvaló állandó jelenlétére ébredünk rá.
14.22.4.30Ez az önismeret legmagasabb formája. Felfedezzük, hogy valójában kik és mik vagyunk.
14.22.4.36Az, hogy Isten minden ember életében jelen van, sokak számára hihetetlenül hangzik, ám azok számára akik átestek a tapasztalaton, ez már nem puszta elmélet, hanem bizonyosság...
14.22.4.38,A hétköznapi ember számára is vannak olyan pillanatok, amelyek könnyedén Felvillanássá válhatnak. Ám jelentőségét legtöbbször nem ismerjük fel, és így a nagy lehetőségről lemaradunk. Szomorú és szánalmas, hogy amikor valaki ilyen közel kerül isteni énjéhez, nem ragadja meg a lehetőséget, nem merül el a csendben, nem hagyja abba tevékenységét, nem adja át magát a gyengéd érzésnek, amely hatalmába keríti Azért szánalmas, mert ezek a pillanatok útmutatások, kapaszkodók lehetnének befelé, és szomorú, mert az ilyen emberek egy sötét zsákutcába haladnak, ahonnan utóbb úgyis vissza kell fordulniuk.
14.22.4.39Habár általában nem vagyunk tudatában az Önvalóval fennálló kapcsolatunknak, ám életünkben legalább egyszer villámfényszerűen felszakad énünk öntudatlan mélységeiből valami, ami arra utal, hogy sokkal többek, sokkal nagyszerűbbek vagyunk hétköznapi énünknél. Ám ennek a villanásnak a tisztasága és mélysége saját fogadókészségünk függvénye, így lehet akár mindent elborító, vagy egészen gyenge is.
14.22.4.46Akik már előző életeikben is folytatták a Keresést, azok jelenlegi életük folyamán jellemzően legalább kétszer részesülnek a valóság rövid felvillanásában. Először tizenévesként vagy a felnőttkor küszöbén. Ez a keresés (ebben az életbeni) megkezdésére, újult erőfeszítésekre ösztönzi őket. Majd később, megtestesülésük utolsó éveiben is részesülnek – mintegy jutalomként – az Önvaló Kegyelmében...
14.22.4.48,...Azok a keresők, akik a fiatalkori felvillanásaik elmúlása miatt szomorkodnak, ne feledjék, hogy azok vissza fognak még térni, mielőtt elhagynák testüket.
14.22.4.48,Még azok is, akik azon keseregnek, hogy egész életükben nem éltek át egy villanásnyi megvilágosodást sem kell, hogy kétségbeessenek, mert végül át fogják élni azt. A meghalás folyamatának elrendelt része ez, ami mindenkivel megtörténik.
14.22.4.50Ha valódi misztikus tapasztalatban van részünk, akkor egy olyan elmeállapotba pillanthatunk be, amely sokkal messzebb van az emberi fejlődés, a tudat evolúciójának ösvényén, mint ahol az emberiség nagy része jelenleg tart.
14.22.4.51Ezek az emlékezetes pillanatok, amikor felvillan egy magasabb létállapot nem csak spirituális utad elején történhet meg, hanem minden azon belüli új ciklus elejét is jelezhetik.
14.22.4.52A misztikus felvillanás legtöbb embert csak halála pillanatában éri el, vagy egy pillanat törtrészének törtrészéig a szexuális kiteljesedés során.
14.22.4.54Jelenleg a misztikus tapasztalat ritkaság, ám mivel fajunk számára ez a létező legmagasabb eredmény, ezért az evolúciónak odáig kell eljutnia, hogy ez mindennapivá váljon.
14.22.4.55Amit ma abnormálisnak tekintünk, az a jövőben majdhogynem természetes lesz. A transzcendentális tapasztalatokra gondolok itt elsősorban.
14.22.4.59Mindenfelé éltek és élnek olyan emberek, akik megtalálták az Önvalót...Ezért egészen biztos, hogy az egész emberiség minden tagja meg fogja találni egy napon.
14.22.4.60,Sokan átesnek a Felvillanás-tapasztalaton, de nem tudják, hogy mi történt velük valójában, mert soha nem hallottak róla, soha nem tanította erről őket senki.
14.22.4.63Sok ember tapasztalt már ilyen emelkedett pillanatokat, de nem vették észre azok értékét, szokatlanságát, kiemelt jelentőségét.
14.22.4.72Eljön az idő, amikor rájövünk, hogy a Felvillanás az emberi létezés természetes része, olyan valami, amit tanulmányozhatunk, amivel a tudomány is foglalkozhat.
14.22.4.74Akkor léphetünk be a Mennyeknek Országába, ha teljesítjük földi küldetésünket. Ez pedig nem más, mint hogy ráébredjünk az Önvaló tudatosságára. Ez a szent tudatosság olyan örömmel tölt el, hogy azonnal megértjük, a valódi szentek és aszkéták hogyan tudtak minden más örömtől elfordulni. A földi és magasabb örömök közötti különbség kifejezhetetlenül nagy. Nincs olyan világi kísértés, amely felvehetné ezzel a versenyt.
14.22.4.79Nem ismerhetjük meg Isten tudatosságát a maga teljességében, de megismerhetjük azt a kapcsot, amely összeköt minket Istennel. Hívhatjuk ezt léleknek, vagy Önvalónak, de nem az elnevezés számít, hanem az, hogyha sikerül “megpillantanunk”, akkor újjászületünk.
14.22.4.86A Felvillanás nem a tejjel-mézzel folyó, hanem a jósággal, szépséggel, békességgel, bölcsességgel teli Kánaánba enged bepillantást. Életünk legnagyszerűbb pillanata ez.
14.22.4.87Amikor tudatosságodat gyökerestül felforgatja a Felvillanás, amikor rájössz, hogy az, amit legjobban tiszteltél, nem fontos, amikor értékrended feje tetejére áll, és a Jó új jelentést kap: ez lesz az a nap, amelyet naptáradba feljegyezve úgy fogod megjelölni: lelki születésnapom.
14.22.4.88Lehet, hogy ritkák azok az időszakok, amikor a lélek jelenlétét érzed, de lehet, hogy gyakoriak; lehet, hogy felismered és az is lehet, hogy félreérted, de ennek ellenére mindenképp áldott pillanatok lesznek. És ez akkor is igaz, ha csak résnyire nyitják ki az ajtót, s éppen csak felvillan a fény.
14.22.4.92A felismerés eme rövid pillanataiban ráébredünk az Önvaló igaz jelenlétére. Ezek a röpke időszakok örömmel, szeretettel töltenek el, ami eltünteti negatív személyiségvonásainkat, és kiemeli a pozitívakat. Értékes pillanatok ezek, és nem lehet túlbecsülni jelentőségüket. S habár előbb-utóbb elmúlnak, ám emlékeinkbe égnek, s így kapcsolatunk ezzel a csodálatos állapottal fennmarad.
14.22.4.93Jobb tudni, mi van a könyvekben, mi van a tanításokban, mint tudatlannak lenni; ám mindkettőnél sokkal jobb, ha érezzük az Önvaló jelenlétét és valóságát, ha teljes bizonyossággal tudjuk a valóságot.
14.22.4.97”...aki pedig elveszti életét, az megtalálja azt” –mondta Jézus. Akik csak belső érzelmeik és nem a mély metafizikai meglátás síkjáról szemlélve próbálták meg lefordítani szavait, azok soha sem érthették meg ennek a mondatnak a valódi jelentését. Az én feladása mások szolgálata érdekében nemes, de másodlagos feladat. Az Önvalóval való misztikus egyesülés az igazi, mindennél értékesebb eredmény.
14.22.4.99Az ezekben a pillanatokban megtapasztalt szabadság és nyugalom jelzés – rámutat, hogy mi lesz ha elérjük a gyakran messzeségbe veszőnek tűnő célunkat.
14.22.4.100Az emelkedettség, spirituális felvillanás, belső szabadság ritka pillanatai felbecsülhetetlenül értékesek. Megmutatják a keresőnek, hogy mit érhet el, megerősítik abban, hogy vágyott ideáljai valósak és elérhetőek.
14.22.4.103Ezek a Felvillanások váratlanul, szinte szándékunk ellenére érkeznek. Bár nincs is olyan tapasztalatunk a múltban, amihez hasonlítani tudnánk, de nincs csodálatosabb, magasabb rendű tapasztalás ennél.
14.22.4.109Szükségünk van arra, hogy az Önvaló időnként megerősítse saját létezését számunkra.
14.22.4.113Általában mielőtt valaki komolyan a Keresés útjára lép, szükséges valamiféle indíttatás, felébredés. A Felvillanás ilyen lehet.
14.22.4.116Minden emberben ott van Isten képmása, s ha egyszer ezt megláttad, örökké a Vele való egyesülést fogod keresni.
14.22.4.117Annyira keveset tudunk, hogy ha ezt felismernénk, akkor nagyon szerénnyé válnánk. Ám még ez a kevés is kiemelkedő fontosságú számunkra. Tudjuk, hogy az Önvaló létezik; az egó zajos felfordulásából el lehet és el is érdemes jutni az Ő csendjébe; és hogy a jóság, tisztaság, ima és meditáció segíthet nekünk megtalálni.
14.22.4.121Nincs két egyforma ember – már ami testét és elméjét illeti. Ugyanakkor legspirituálisabb pontunkon, amelyet mély meditációban érhetünk el ez nem igaz. Tudatos lényünk legmélyén a személyes én eltűnik, csak a világtól, gondolatoktól mentes önmagában álló tudatosság marad. Ez az “én” érzés forrása, és ez minden emberi lényben egyforma, megtapasztalása is ugyanaz. Ez az a részünk, amely soha nem pusztul el, ahol ember és Isten eggyé olvad.
14.22.4.121Mily sokan kérdezték már csodálkozva, hogy vajon miért nem maradhat velük a valóság Felvillanása, mily sokan szomorkodtak annak tűnékeny volta miatt. Plótinosz már régen megadta nekik a választ:”Az ember megszünhet embernek lenni, és Istenné válhat; ám nem lehet egyszerre ember és Isten.”
14.22.4.126Csak rövid ideig tudunk megmaradni az egótlanság állapotában. Az egó hamarosan visszatér és a csodálatos jelenlét visszavonul, mert a kettő együtt nem létezhet.
14.22.4.127Ritka és rövid időszakok ezek, de felemlenek, és magunkhoz vonzanak. Ekkor azt érezzük, hogy a béke és boldogság mint végső célok tökéletesen elérhetőek.
14.22.4.128,A Valóságnak eme felvillanásai felébresztenek minket, kirángatnak az illúzió világából, ám csak ritkán történnek meg. Nem tudjuk állandóvá tenni őket, de képesek vagyunk arra, hogy megismételjük a tapasztalatot.
14.22.4.131A felvillanás tarthat egy pillanatig, egy percig, egy óráig, egy hétig – ki mondhatná meg , hogy a titokzatos kegyelem meddig árad ránk? Ám ezalatt egészen bizonyos, hogy emberi gondolataink lecsendesülnek, és az idő eltűnni látszik. Ezt a tapasztalatot lehetetlen másokkal megosztani – bár eredményeit lehet hogy észreveszik vagy megérzik – de valójában ez mindig is személyes tapasztalat marad.
14.22.4.133A pszichológusok egy része mostanában kezdi egyre fontosabbnak tartani az úgynevezett csúcsélményeket. Vannk közöttük, akik éppúgy komoly végzettséggel, tudományos ismeretekkel és elismertséggel rendelkeznek, mint kollégáik, ám abban különböznek tőlük, hogy úgy vélik, az emberi lény teljes megismerése ennek vizsgálata nélkül nem lehetséges.
14.22.4.142Az energia, amely számunkra fényként jelenik meg: az Univerzum alapja, az az őselv, amiből minden más származik..
14.22.4.152Az asztali lámpából sugárzó fény bizonyíték az elektromosság létezésére. Az ilyen emelkedett pillanatokban elménkbe sugárzó fény pedig bizonyíték a Lélek létezésére.
14.22.4.155Bárki, aki megközelíti minden létező Isteni Forrását, az meglátja a Fényt és megérzi az Erőt.
14.22.4.156Ha tétovaságunk, tudatlanságunk vagy egoizmusunk nem állja útját a Fénynek, akkor egész lényünket át fogja hatni, és átalakítja világnézetünket, életünket, tudatosságunkat.
14.22.4.159Ha megingás nélkül meg tudsz maradni a Fényben, akkor tudatosságod magasabb szintre emeltetik.
14.22.4.161A belső fény felvillantja előttünk egy tiszta, nemes élet lehetőségét, és ez arra késztet minket, hogy megpróbáljuk állandósítani, elérni ezt a célt.
14.22.4.162Aki megtapasztalta a Fényt az több okból is hálás lehet. Először is ez az egyetlen olyan okkult tapasztalat, amely teljesen kockázatmentes, amelyből nem lehet baj. Másodsorban, minden tisztánlátás között ez a legmagasabbrendű. Harmadsorban, tökéletes boldogsággal tölt el, de nem evilági, hanem sokkal légiesebb, földöntúli értelemben. Negyedszer, ez Isten közvetlen megnyilatkozása az embernek, legelső megnyilvánulása, és ebből kifolyólag kegyelmének ritka megnyilvánulása. Ötödször pedig tudatunkban Erőként nyilvánul meg, és megtapasztalója elképesztő hatalmat érez – mely eddig ismeretlen volt számára – mely erő benne és körülötte tajtékzik; vagy pedig hirtelen villámfényszerű megértésként tapasztalja meg...
14.22.4.168,Amikor Keresztes Szent Jánost igaztalanul bebörtönözték, hirtelen azt látta, hogy cellája fénnyel telítődik. Azon az éjszakán álmában feltűnt a Szűz, aki segítséget ígért neki, ha megszökik. Martinus, a dán misztikus is azt mesélte nekem, hogy Jézus meditációjában feltűnt neki, és egy fénygömb vette körül.
14.22.4.193Bárcsak a különböző vallások arra buzdítanák híveiket, hogy magukba tekintsenek, az egyetlen helyre, ahol megtalálhatják Istent!
14.22.4.198Edmund Székely professzor az esszénusokról írt a Vatikánban és más helyeken elérhető – arámiul és görögül rendelkezésre álló – források alapján. János esszénus evangéliumának fordításában olyan kifejezéseket találtam, amelyek sem az apokrif iratokban sem a Bibliában nem szerepelnek. Ezek közül is kiemelkedett az egyik paragrafus, amely felől aranyszínű fény áradt felém. Ebben Jézus megtiltotta az állatok étkezési célból történő leölését. Azonnal abbahagytam a hús fogyasztását, még az iránta való vágy is egy másodperc alatt megszűnt…
14.22.4.198,…Ezen ritka alkalmak során az ember úgy érzi, hogy megszabadul a földi kötöttségektől és világi vágyaktól, s hogy az az intenzív béke, amit érez a valódi boldogság, és legfőképpen azt, hogy Isten valódisága a létezés legalapvetőbb ténye…
14.22.4.203,Ha látod magad előtt a Fényt, az egyfajta állapot, ám ennél sokkal magasabb rendű állapot, ha eggyé válsz vele.
14.22.4.204
1 feb 2024
19 jan 2012
20 áp 2013
11 nov 2014
15 jú 2022
2 feb 2024
16 jan 2023
5 má 2022
20 jú 2014
19 dec 2016
9 má 2013
16 jú 2013
22 aug 2014
19 okt 2010
13 jú 2013
23 okt 2021
19 aug 2020
12 jú 2018
1 jú 2014
23 jú 2014
24 nov 2013
16 dec 2022
15 aug 2022
24 jú 2011
13 má 2013
26 nov 2017
17 áp 2018
6 okt 2021
17 okt 2010
14 aug 2022
17 má 2014
24 jú 2021
5 má 2023
2 áp 2017
5 aug 2021
15 feb 2015
5 jan 2023
8 okt 2016
8 nov 2016
13 sze 2015
23 má 2017
7 jan 2020
18 feb 2017
29 dec 2016
12 jú 2014
25 áp 2024
17 jú 2017
17 má 2021
6 jú 2021
6 dec 2019
19 nov 2020
19 aug 2016
13 aug 2022
15 okt 2016
24 okt 2016
15 dec 2019
19 jan 2015
The notebooks are copyright © 1984-1989 The Paul Brunton Philosophic Foundation
This site is run by Paul Brunton-stiftelsen · info@paulbruntondailynote.se