The Library
A lélek természetét nem lehet intellektuálisan, fizikailag vagy emócionálisan megismerni – csakis a lelkiség útján. A lélek felfedezése csak az intuitív megismerés útján valósulhat meg.
14.22.1.1Sem a logikus intellektus, sem az ábrándos álmodozás nem magyarázhatja meg azt a misztériumot, amibe beleszülettünk. Ám ha kellően türelmesek, és kitartóak vagyunk követni az intuíciót, akkor egy mindent elsöprő tapasztalathoz vezet el minket, amelynek során felfedezzük, hogy AZ VAN, és mindig is volt.
14.22.1.2Nem valamiféle intellektuális elmélkedés és érvelés nyomán jutunk arra a következtetésre, hogy létezünk, hanem azonnali, és spontán intuíció útján.
14.22.1.3Míg az egó csak hisz, addig az intuíció egyértelműen tud.
14.22.1.6Ha felfedeztük a bennünk rejlő jelenlétet, akkor lehetővé válik a személyiség és az Önvaló közötti passzív, semmiképpen sem akítv kapcsolat. Ez azt jelenti, hogy intuitív módon iránymutatást, kiigazítást kapunk. Úgy cselekszünk, gondolkodunk, beszélünk, és döntünk, mintha csak a mi kezünkben lenne mindez, ám valójában az Önvalónak válaszolunk, jelenlétének hatására tesszük, amit teszünk, s az Ő működését az egó immáron nem akadályozza.
14.22.1.8Nem minden probléma fog azonal megoldódni, ha intuitív iránymutatásaink alapján cselekszünk. Lesznek olyan megoldások, amelyek csak az utolsó pillanatban merülnek fel elménk mélyéről, amikor már valóban nagy szükségünk van rájuk. Meg kell tanulnunk türelmesnek lenni, s hagyni, hogy a magasabb erő szabja meg a dolgok idejét.
14.22.1.8Az ember képessé válhat azonnal felismerni az igazságot mihelyst meglátja, anélkül, hogy szüksége lenne ehhez gondolkozásra, érvelésre, megfontolásra, és bizonyítékokra.
14.22.1.12Van a megismerésnek más útja is, mint a szokásos, amikor nem a szem, vagy a gondolatok juttatnak el a tudáshoz – ám ehhez csak úgy juthatsz el, ha elcsendesíted az elmédet, és lecsendesíted érzelmeidet.
14.22.1.13Az emberben jellemzően kihasználatlanul lapul a létezés magasabb szintjeivel összekötő képessége: az intuíció.
14.22.1.14Hány elme próbálta már megkeresni az élet értelmét – végül saját korlátai miatt üres kézzel adva fel a kutatást? Bár teljesen természetes, hogy az aktív, fürkésző intellektus keresi ezekre a kérdésekre a választ, ám azt valójában csak az intuíció adhatja meg. De ez utóbbi a legelhanyagoltabb része az embernek, s ezért nem kaphatjuk meg könnyedén a válaszokat, ezért zavarnak, sőt kínoznak azok hosszú éveken át.
14.22.1.17Valódi intiuitív érzéseink elárulják, hogy hétköznapi tudatosságunk valamiféle mélyebb Létezésből származik.
14.22.1.21Szinte lehetetlen gondolatba önteni azt, ami a gondolatokon túl van. Mégis valamiképpen tudunk ráutalni, a szimbólumok, célzások, és jól megválasztott szavak, ideák segítségével. Ám csak az önmagától jelentkező intuíció segítségével tudunk közelebb kerülni az igazsághoz, s jobban megérteni annak természetét.
14.22.1.22Mégha képtelenek vagyunk is megérteni, felfogni, érzékelni a Végtelent, akkor is képesek lehetünk intuitív módon megérezni jelenlétét.
14.22.1.25Képesek lehetünk arra, hogy az intellektust meggyőzzük a Lélek létezéséről, ám az egyetlen valódi bizonyíték csakis az intuitív személyes megtapasztalás lehet.
14.22.1.29A lélek felfedezése nem intellektuális elemzés vagy mély érzelmi átélés eredménye, hanem az intuitív megtapasztalásé.
14.22.1.30Az intuíció az Önvalóból ered, és hozzá vezet.
14.22.1.34Intuíciónk erőssége vagy gyengesége mutatja meg spirituális fejlettségünket. Először csak naponta néhány percre adjuk át magunkat a gyengéd intuíció hullámainak, ám később már feltételek nélkül, teljesen feláldozzuk az egót az Önvaló oltárán.
14.22.1.35A nagy igazságok megleléséhez az értelem nem lesz önmagában elegendő – bármilyen kifinomult is legyen. Ám ha az intuíció is csatlakozik hozzá, akkor a kettő egyesülése valódi intelligenciát eredményez. A nagy kérdés természetesen az, hogy miként érhetjük el az intuíció kibontakozását? Csakis úgy, hogy mélyen magunkba tekintünk, és elhessegetjük magunktól a gondolatáramlás folytonos zsivaját.
14.22.1.37Az intuíció megmondja mit tegyünk. Az értelem elárulja, hogyan.Az intuíció irányt és célt ad. Az értelem megmutatja az odavezető utat.
14.22.1.38Amikor az intuíció irányítja és világosítja meg az intellektust, egyensúlyozza ki és fogja vissza az egót, akkor jelenik meg az, amit a bölcsek “valódi intelligenciának” neveznek.
14.22.1.41Az intuíciónak soha nem kell szomjaznia az igazságra. Miközben az intellektus még csak keresi, és vágyja megtalálni, aközben az intuíció már tudja és érzi.
14.22.1.42Az intuíció magunkból, belülről merített igazság – legyen bár gyakorlati, vagy spirituális jellegű – míg az intellektus a megfigyelt okokból szűri le tanulságait, vagyis kívülről.
14.22.1.43Normális esetben idő kell, hogy információkat szerezzünk egy helyzet kapcsán, hogy megalapozottan ítélkezhessünk, és megfontolt döntésre juthassunk. Ám minderre nincs szükség, ha valódi intuitív döntésre jutunk, mert az intuíció a gondolatokon túl és az időn kívül működik.
14.22.1.46Egy intuitív ötlet vagy idea nagymértékben különbözik a szokásos logikus gondolkodás eredményeképpen megszületettől. Ha mi magunk nem torzítjuk el, akkor mindig megbízható lesz. Állíthatjuk-e vajon ugyanezt az intellektus ideáiról?
14.22.1.47Az intuíció kell, hogy kiadja a parancsot, amelyet az intellektusnak kell végrehajtania. A gyakorlati részleteket és a mögöttes érvrendszert az intellektus szolgáltatja, ám, hogy melyik irányba induljunk el, és a döntés felelőssége – ezek az intuícióból kell, hogy fakadjanak.
14.22.1.55Amit a gondolkodó intellektus nem érthet meg, a misztikus intuíció gyakran igen.
14.22.1.57Első lépésünk a bennünk rejlő magasabb Erő felismerése azáltal, hogy éberen figyeljük a belőle származó intuíciókat.
14.22.1.60Meg kell tanulnod felismerni az intuitív állapot beköszöntének legapróbb jeleit, és ha ez megtörténik, akkor mindent félretéve csak erre szabad koncentrálnod!
14.22.1.61Intuitív érzéseink oly könnyen és emiatt oly gyakran elsüllyednek a külvilági nyüzsgés mocsarában, a test, az érzelmek, a vágyak vagy az intellektus csábításában, hogy csak szándékos művelésük óvhatja és erősítheti meg őket.
14.22.1.62A titok abban áll, hogy egyetlen pillanat alatt abbahagyjuk azt, amit éppen csinálunk, sőt akár félbeszakítsuk, amit mondunk, és minden figyelmünket a felmerülő intuíció felé irányítsuk át...
14.22.1.66,Az intuíció akkor erősödik, ha használod és ha engedelmeskedsz neki.
14.22.1.69Az intuitív iránymutatás nem feltétlenül akkor érkezik, amikor keressük, hanem amikor minden körülmény készen áll befogadásához. Nem is szokott megérkezni, amíg valójában szükségünk nincs rá. Az intellektus - lévén az egó része - gyakran idő előtt szeretné elérni az iránymutatást, mert erre terelik félelmei, az idegesség, a kiváncsiság és a tudásvágy. Ám az efféle túl korai küzdelmes sóvárgás hiábavaló és eredménytelen.
14.22.1.71Ha egy problémát már minden szemszögből megvizsgáltunk, végiggondoltunk, s tettük mindezt elménk legkomolyabb erőfeszítésével, akkor át kell adnunk az Önvalónak, s el kell engednünk...Ennek módja nagyon egyszerű: csendben kell maradnunk. Abban a percben, amikor képesek vagyunk a problémát magunk mögött hagyni, győzelmet aratunk az egó felett...Ez az a pillanat, amikor a Kegyelem ereje manifesztálódhat. A Kegyelem képes arra, amire az egó nem: útmutatás ad, avagy később egy teljesen magától értetődőnek tűnő ötlet képében jelentkezik.
14.22.1.72,Az egyik leggyakoribb hiba, hogy megpróbáljuk kierőszakolni az intuíciót – ám ez lehetetlen. Az intuíció magától jön, és így nem is várhatjuk el, hogy feltűnjön. Az egyetlen amit tehetsz az az, hogy erősen a problémára koncentrálsz, majd elengeded, feladod azt. Az intuíció jellemzően ez után képes csak manifesztálódni, de hogy feltűnik-e vagy sem, az pusztán a Gondviselés függvénye. Nem vezényszóra érkezik.
14.22.1.73Ha teljes testtel-lélekkel magadévá teszed a Keresést, akkor intuíciód lépésről lépésre erősödni fog és ennek köszönhetően minden erőfeszítés nélkül megváltozol: feladod földi vágyaidat, elfelejted állati késztetéseidet, megszabadulsz önző ragaszkodásaidtól.
14.22.1.76Az intuíció gyakran csak akkor jelentkezik, amikor már szinte azonnali cselekvésre van szükség. Ezért türelmesen kell várnunk, amíg ez meg nem történik, és nem szabad hagyni, hogy az intellektus vagy az imagináció bonyolult terveket építgessen, amelyeket az intuíció megjelenése majd hirtelen eltöröl.
14.22.1.77A tudatos gondolkodáson túlról érkező impulzusok időnként magasabb, mennyei szintről érkező sugallatok. Amennyiben ez a helyzet, akkor hiba lenne ellenállni nekik, és elvesztegetnénk egy nagyszerű lehetőséget. Ám türelmesnek kell lennünk, és az első érintésre reagálnunk kell, mert tűnékeny benyomások ezek, útmutatások, amelyeket elmélyült figyelemmel kell követnünk.
14.22.1.82Az intuíció nem feltétlenül villanásként jelenik meg elménk mélyéről előretörve, hanem nagyon gyakran csak lassan, órák, napok, vagy akár hetek alatt manifesztálódik.
14.22.1.86Ki képes meghallani az intuíció halk suttogását? S ki engedelmeskedik gyengéd késztetésének? A legtöbben meg sem hallják hangját, nem is keresik útmutatását, sokkal elégedettebbek, ha inkább az egó vezeti tetteiket.
14.22.1.87Ha az emberek jobban hallgatnának intuíciójukra, akkor kevesebb megelőzhető tragédia történne, és kevesebb dolgot kellene később megbánnunk.
14.22.1.89Az első, elfogultság nélküli megérzésünk szokott lenni a helyes megérzés. Ha meglátunk egy személyt, tárgyat, vagy valamilyen eseményt akkor a legelső felmerülő gondolatunkat kell elkapnunk, ám vigyáznunk kell, mert ha nem figyelünk, azonnal eltűnik.
14.22.1.91Az intuíciót gyorsan meg kell ragadnunk és erőt kell belőle merítenünk, cselekedeteinket ennek megfelelően alakítanunk, különben nagyon gyorsan elillan.
14.22.1.94Ha minden intuitív érzésünkre odafigyelünk, és ápoljuk, gondozzuk, akkor idővel sokkal gyakoribb vendégünk lesz az intuíció.
14.22.1.95Elménk legmélye oly közel van a karma forrásához, hogy időnként nem csak intuitív módon, belülről tudjuk megérteni üzenetét, hanem a külső körülmények változásán keresztül is.
14.22.1.100Az intuitív gondolat feltünése és elillanása közötti pillanat annyira rövid, hogy azonnal reagálnunk kell rá. Ha elszalasztod a lehetőséget, akkor rájössz, hogy utána az elméd már csak nagy nehézségek árán és bizonytalanul tud csak visszatalálni ugyanoda.
14.22.1.101Sokkal könnyebben be tudjuk fogadni az új igazságokat, ha elménk elcsendesült, mintha zakatolna. Ha a gondolat lenyugszik, kihúny, az intuíció képes megjelenni. Az ilyesféle benső csend nem hasztalan lustaság, hanem teremtő tapasztalat.
14.22.1.102Lehet, hogy az Önvaló egy személyt, könyvet vagy valamiféle eseményt fog felhasználni hírvivőként, üzenete átadására. Az is lehet, hogy körülményeink megváltozásával jelez számunkra. Ám bárhogyan is érkezzen az üzenet, azt nekünk magunknak kell tudni felismerni, és hajlandónak lenni az ennek megfelelő cselekvésre.
14.22.1.103Ahhoz, hogy az intuitív érzéseinket előcsalogassuk, szükség van arra a belső passzivitásra, amelyet a meditáció táplál és erősít, és amelyet a kifelé fordulás elgyengít.
14.22.1.104Teljesen ürítsd ki magad, engedj el mindent, és így add át magad az Önvaló intuitív vezetésének. Ne állj meg félúton, ne hagyd abba erőfeszítéseidet, amíg ezt a nemes végcélt el nem éred!
14.22.1.105Amikor az intuíció fényét szeretnénk egy témára fókuszálni, akkor érdemes lefeküdni, és elpihenni. Ez a passzív helyzet elősegíti az elmének azon passzivitását, amelyre ilyenkor szükség van.
14.22.1.110Gyakran egy bizonytalan, gyenge megérzés végül tisztává és erőssé válik – ha hagyod erősödni, növekedni.
14.22.1.112Bízz a belső útmutatásban és fogadd el tanácsait. Ha nem vagy biztos abban, hogy mit sugall, akkor várj, amíg tiszta üzenetet nem kapsz.
14.22.1.114Üzenetek ezek, amelyek a végtelentől a véges emberhez érkeznek. Áldás, és útmutatás. Képesnek kell lenned megérteni ezek értékét, felismerni forrását.
14.22.1.116Amikor iránymutatást keresünk, amikor nagy döntésre kell jutnunk, fontos lépést kell megtennünk, akkor jól tesszük, ha a “Csendességhez” fordulunk problémánkkal …
14.22.1.118,Néha a semmiből felbukkan egy gyenge, alig érezhető intuitív érzés vagy gondolat, amelytől nem tudsz szabadulni, s vissza-visszatérően veled marad.
14.22.1.121Ha szilárdan hiszel rejtett intuitív erőidben, akkor rájössz, hogy sikereid nagyrészt annak köszönhetőek, hogy követted útmutatását – bármennyire is szembenáll ezzel a logika és a körülmények véletlennek tűnő egybeeesése.
14.22.1.122Amikor elmerülünk a világ dolgaiban és elménket kifelé irányítjuk, gondolataink a világ dolgaival telítődnek, akkor az intuíció képtelen belépni tudatosságunkba. Még ha meg is próbálná, suttogó szavát nem halljuk meg. Ha sokáig nem figyelünk rá, akkor meghallásának képességét is elveszíthetjük. Ám van arra lehetőség, hogy ismét érzékenyítsük magunkat felé, és a meditáció gyakorlása az egyik módja ennek.
14.22.1.123Hibát hibára halmozunk, s össze-vissza tévelygünk életünk során. S mindezt pusztán azért, mert nincs időnk, hogy az Önvaló igaz hangjára hallgassunk – az intuícióra.
14.22.1.125Ha pont úgy hallgatnánk az intuícióinkra, mint a vágyainkra, akkor azzal problémáink nagy része megoldódna, és a megvilágosodásunk sem váratna magára túl sokáig.
14.22.1.127Ha valódi intuitív választ szeretnénk, akkor fontos arra figyelnünk, hogy a kérdést olyan tisztán fogalmazzuk meg, ahogyan csak lehetséges.
14.22.1.129Ha érzed magadban az intuíció hangját, de nem hallgatsz rá, akkor azzal minden alkalommal – csekély mértékben bár – de magát az intuícióra való képességedet is rombolod. Ez a képességünk nagyon komoly, hatalmas lehetőségeket rejt – ezért is jár a büntetés, ha nem használod.
14.22.1.133Ha mindig figyelsz belső sugallataidra, akkor azok felbukkanásakor minden mást azonnal sutba vágsz, és elmerülsz a meditációban. Ezek a váratlan gyakorlatok egyre gyakoribbak lesznek, és ez éles ellentétben áll a Hosszú Ösvény által fix időpontokban végzett gyakorlatokkal.
14.22.1.134Drága kincsként becsülj meg minden pillanatot, amikor ez az intuitiv érzés átjár, különösen, ha a magasabb igazságba való hirtelen bepillantásként történik. Ez az a pillanat, amikor minden mást félre kell raknunk, hogy minél tovább fenntarthassuk, s meghosszabbíthassuk ezt a tapasztalatot.
14.22.1.135A Felsőbbrendű Én támogatni fog minket, ha hajlandóak vagyunk meghallgatni a bensőnkből jövő intuitív üzeneteket. S ennek eredménye mély belső nyugalom, valamint tiszta értelem lesz. Mivel tudjuk, hogy bennünk Isten küldöttje lakozik, s minden kérdésünkre megadhatja a választ, ezért nem kell másoktól segítséget, útmutatást kérnünk, hanem magunkra, a bennünk lévő örökkévalóra támaszkodhatunk.
14.22.1.137Ha kellően erős a hited, akkor a kozmikus elme nem marad adósod. A változások érezhetőek lesznek és kérdéseidre választ kapsz. Ám ahhoz, hogy ezt elérd, minden pillanatban figyelned kell a bensődből felmerülő gyengéd érzésekre és intuíciókra. Bíznod kell a saját mélyedből származó üzenetekben, és figyelmed középpontjában minden pillanatban Isten kell, hogy legyen.
14.22.1.138Magasabb Énünk felé fordulással, kitartó imáink és törekvéseink eredményeképpen időről időre intuitív indíttatásokat kapunk. Azonnal át kell adnunk magunkat nekik mihelyst feltűnnek, mert a belső iránymutatást csak így kaphatjuk meg.
14.22.1.139Ha egyszer felismered az intuíció hangját, akkor kövesd. Ne inogj meg, és ne keress kifogásokat, még ha olyan tettre sarkall is, amelyet nem szívesen viszel végbe.
14.22.1.140Bármi is legyen személyes problémád, ha a gondolkodás, a ráció, a tapasztalat nem tud választ adni rá, akkor vidd azt magaddal lelked csendes mélységeibe. Ám meg kell tanulnod türelmesen várakozni, mert a megoldás akadálya gyakran te magad vagy. A válaszig, amelyet megérzünk, kigondolunk vagy mely materializálódik bármennyi idő eltelhet: lehet, hogy egy nap, de lehet, hogy egy hónap.
14.22.1.142Ezekben a pillanatokban a szentség, a tökéletes béke érzése jár át, és ez azt jelzi jó úton jársz. A Magasabb Én közeledését jelzik, a személyes én meghaladását, valami olyan megjelenését, amely hétköznapi tapasztalatainkon túl mutat, és elsöpri a múlt sötét emlékeit és hibáit.
14.22.1.143Minden fontos lépésed előtt szükséges mind intuitív, mind intellektuális iránymutatást keresned.
14.22.1.144Ha ébrenléti tudatosságodat nem tudja elérni a sok elfoglaltság és világi nyüzsgés miatt, akkor az álomtudatosság lehet az a kapu, amelyen keresztül az üzenet befogadhatóvá válik.
14.22.1.147Az intuíció időnként hirtelenszerű, felvillan az elmében egy pillanatra, majd eltűnik. Ha ebben a pillanatban nem figyelünk ráj oda, akkor könnyen elveszhet.
14.22.1.148Minden alkalommal, amikor ellenállsz a tudatosságodban szinte észrevehetetlenül felmerülő intuitív érzéseidnek, elutasítod, megtagadod, vagy szimplán nem veszed figyelembe azokat - elárulod magasabb lényedet.
14.22.1.151Amikor a belső hang olyasmit mond, ami nem tetszik nekünk, akkor hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni üzenetét.
14.22.1.154Az intuíció hangja folyvást a magasabb valóság felé hívogat. Ám ha egész napos szorgoskodásunk közepette sosem szakítunk időt, hogy meghallgassuk csendes buzdítását, akkor elhal és mi semmi hasznát nem vesszük a belső késztetésnek.
14.22.1.159Végülis csak gyengécske, belső hangunkra számíthatunk. Ha szerényen felé fordulunk, akkor suttogásában meghallhatjuk, hogy melyik irányba kormányozzuk életünk szekerét.
14.22.1.163Előbb vagy utóbb tapasztalatból megtanulod, hogy hallgatnod kell intuíciódra, amikor hirtelen felbukkan, és figyelmeztet, utat mutat, vagy ítéletet mond valami felett.
14.22.1.166Edison azt mondta, hogy minden találmánya hirtelen felvillanásokból pattant elő. Ezután már csak a részletek felkutatása, és maga a megvalósítás volt hátra.
14.22.1.167Valóban nyitott vagy ezekre a legmélyebb lényedből, legszentebb magodból fakadó intuitív érzésekre? Vagy inkább az az igazság, hogy az egó, minden merevségével, szokásával és hajlamaival útjában áll ezeknek az érzéscsíráknak? A bennünk fakadó intuitív érzések és gondolatok jelentőségét az adja, hogy ha követjük a bensőnkből előtörő, és magunkba vezető lehelletvékony sugalmazásokat, akkor teljes megújuláshoz vagy különös kinyilatkoztatásokhoz vezethetnek.
14.22.1.169Minden emberben benne rejlene a lehetőség, hogy a spirituális intuíciókat, belső sugallmazásokat meghallja, ám nagyon kevesen vannak azok, akik kellő gyakorlással valóban kifejlesztették magukban ezt a képességet.
14.22.1.170Igaz, hogy a lelkiismeret az Önvaló hangja, annak erkölcsi leképződése, de az is igaz hogy ezt a hangot ritkán halljuk tisztán: legtöbbször beszűrődik az egó is.
14.22.1.174Mielőtt panaszkodni kezdenénk arra, hogy nem vagyunk képesek az intuícióra, ne feledjük, hogy ennek okai valószínűleg saját erkölcsi hibáink. Ezek nem csak az intuícióra való képességet, de a már megkapott intuíció alapján való cselekvést is gyakran lehetetlenné teszik.
14.22.1.180Amikor az intuíció valami olyasmire utal, ami az egónak nem tetszik, akkor az intellektus megpróbál valamiféle kibúvót keresni – általában sikerrel. A komoly Kereső, aki elszánta magát, hogy megtalálja az Igazságot, oda kell, hogy figyeljen a jelekre és célzásokra, amelyek hasznosak lehetnek keresése folyamán: nem véletlenek ezek, hanem az Önvaló válaszai. Az Önvaló utat mutathat, és mindenféle jeleket helyez el az Igazság felé vezető ösvényen.
14.22.1.189Nincs jobb és biztonságosabb tanács, mint ami saját intuíciónkból származik. Ám ehhez először is meg kell bizonyosodnunk róla, hogy valódi intuícióról van szó.
14.22.1.190Mindenki kap intuitív jeleket, belső impulzusokat időnként. Néhányan azonban folyamatosan kapják ezeket. Nem arról van szó, hogy az intuíció valamiféle különös ritkaság lenne, viszont az, hogy tisztán eljut hozzánk, és helyesen tudjuk értelmezni, nos, ez már valóban ritka és különleges is...
14.22.1.194,...Mindaddig, amíg el nem éred azt a fejlettségi szintet, ahol a valódi és ál-intuíció közötti különbséget azonnal, tévedés nélkül észreveszed, fel kell használnod a józan értelmet is, amely leghasznosabb szövetségesed lesz.
14.22.1.195,Honnan tudjuk, hogy a belső iránymutatás valóban intuitív vagy csak annak tűnik? Az egyik lehetséges megközelítés az, hogy megvizsgáljuk, hogy a bennünk felmerülő megoldás mindenkinek – nem csak nekünk – kedvező-e? A kedvezőt szélesebben vett értelemben kell érteni, belefoglalva mind az anyagi, mind a spirituális gyarapodást. Ha a belső iránymutatás nem ilyen eredménnyel szolgált, akkor valószínű, hogy az egó generálta és téves.
14.22.1.196...A valódi intuíció és a szimplán feltámadó gondolat közötti különbséget gyakran kétféleképpen is meg lehet állapítani. Először is várni kell pár napot, mivel így a tudatalattinak lehetősége van segítségünkre sietni; másodsorban pedig figyelni kell arra, hogy milyen érzelmek kapcsolódnak az üzenethez. Ha a kapcsolódó érzelmek alsóbbrendűek, mint düh, irigység, elégedetlenség vagy szerelmi vágy, akkor az csak egy kósza gondolat volt, s ekként is kell kezelni. Ám ha a kapcsolódó érzelmek magasabbrendűek, mint például megbocsátás vagy önzetlenség, akkor jó esély van arra, hogy valódi intuícióval állunk szemben.
14.22.1.198,A bölcsesség hangját onnan ismerheted fel, hogy amikor döntést kell hoznod, ez az intuitív elhatározás teljes belső nyugalomból, csendességből tör fel, míg az impulzív, egó által vezérelt döntések gyakran túlságosan fellelkesült, izgatott állapotban jelentkeznek.
14.22.1.199A Belső lényünk legmélyéből érkező finom iránymutatásokat – legyenek azok bármilyen erősek és egyértelműek a maguk síkján – először még alig tudjuk észrevenni, s leggyakrabban nem is foglalkozunk velük. Ez az ember valódi tragédiája. Azok a hangok ugyanis, amelyek végül a fájdalmat és szenvedést okozó útra terelnek – a vágyak, az egó, a vak intellektus – sokkal hangosabbak, követelőzőbbek. A helyes irányba, az Isten felé vezető sugalmazások viszont szinte észrevehetetlenek.
14.22.1.201Eljön a nap, amikor a töretlen munkálkodás és hosszú gyakorlás eredményeként olyan gyorsan fogod tudni megkülönböztetni a valódi intuíciót a valótlantól, ahogy a zenére hangolt fül is azonnal felismeri a disszonáns hangokat egy zenedarabban.
14.22.1.206Ha az intuíció valós, akkor napról napra egyre inkább, egyre jobban meggyőződünk igazáról – egészen addig, amíg megkérdőjelezhetetlenné válik.
14.22.1.211Az intuíció hirtelen bukkan fel az elmében, éppúgy mint egy impulzív gondolat, tehát hirtelen felbukkanása még nem garancia arra, hogy valódi, tiszta intuícióval van dolgunk. Erősnek és tisztának is kell lennie – ám az impulzív gondolat is épp ilyen. Ahhoz, hogy a valódi intuíciót a látszattól el tudjuk választani, figyeljük meg, hogy velejár-e a magabiztosság, a megkönnyebbülés, a béke, a megbékélés érzése.
14.22.1.216Ez az állapot soha nem önmagában nyilvánul meg, hanem mindig vele jár valami más is. Először a tökéletes nyugalom, később a kiegyensúlyozott boldogság, ezután a tökéletes bizonyosság, hogy megtaláltuk az igazságot és valóságot, legvégül pedig különös módon eltölt bennünket a teljes és megingathatatlan biztonság érzése, legyük bár láthatóan a legnehezebb helyzetben is.
14.22.1.217Négy fő módon kaphatunk útmutatást, nevezetesen: amikor intuitív módon megérezzük, hogy egy bizonyos dolgot szabad vagy nem szabad megtennünk; tiszta, egyértelmű, közvetlen belső üzenet; a külső körülmények megváltozása; és az ihletett szövegek tanításai. Amennyiben mind a négy egyszerre jelen van és ugyanabba az irányba mutatnak, akkor teljesen biztosak lehetünk dolgunkban. Ám amennyiben ellentmondás van közöttük, akkor nagyon óvatosan kell eljárnunk, és bizonyos, hogy érdemes kivárni és megfontolni a végső döntést.
14.22.1.221... Csak az érzelmek által gúzsban tartott egoizmuson és az elbizakodott intellektualizmuson túljutva, a tiszta intuíció segítségével érhetjük el az Önvalót. Ez csak teljes és tökéletes nyugalomban történhet: nem lesz érzelmi túlfűtöttség, amely a meditációs gyakorlat kezdeti szakaszait jellemezte.
14.22.1.222,Mivel belülről jön, ezért nem vonjuk kétségbe, nem kell hozzá külső megerősítés. Amikor valóban megtörténik velünk ez a csoda, akkor nem lesz rá szükség, hogy tapasztalatunk valódiságát vizsgáljuk vagy próbáljuk igazolni, nem kell mások véleményére támaszkodni megítélésében és egy pillanatig sem gondoljuk azt hogy hamis intuícióként el kellene utasítanunk. Teljes biztonsággal tudni fogod, hogy mi ez, épp úgy ahogyan azt is tudod, hogy ki vagy.
14.22.1.236Ha túl sokáig habozol, hogy megtedd azt a lelki életedet illető döntést, amire intuíciód sarkall, akkor előfordulhat, hogy a sors közbeszól, nem marad más választásod, s ekkor hirtelen megérted, hogy valóban ez az egyetlen lehetséges út, és ennek hatására minden kétséged azonnal feloldódik.
14.22.1.240Minden olyan gondolat, amely ebből az emelkedett forrásból származik, olyan isteni akarattal, és mindent átható erővel jelentkezik, amely más gondolatokra nem jellemző. Tettrekész örömmel fogadjuk, és tökéletes magabiztossággal engedelmeskedünk neki.
14.22.1.243Az intuíció nem kiegészítő funkciót lát el, hanem a legmagasabbrenddű emberi képesség. Minden más képességünk csak végrehajtja az Önvaló akaratát, ám ezt az akaratot – legtöbbször csak csendes suttogásként –az intuíció segítségével hallhatjuk meg. Az intuíció a mester, s minden más őt szolgálja. A spirituálisan fejlett emberben az intellektus arról gondolkodik, az akarat abba az irányba visz, az érzések pedig arra vágynak, amit az intuíció meghallott.
14.22.1.244A filozófus egyszerre gondolkodó és hívő, ám végső iránytűje mégsem egyik vagy másik, hanem egy harmadik: az intuíció!
14.22.1.245Az intuíció kell, hogy vezesse minden cselekedetünket. Még akkor is az intuícióra kell hagyatkoznunk, amikor gondolataink és érzéseink mást sugallnának. Az intuíció ugyanis sokkal távolabbra, mélyebbre lát el, mint egyéb érzékszerveink, mivel isteni énünk kisugárzása ez. Ha biztosak vagyunk benne, hogy nem ál-intuícióról van szó, akkor követnünk kell parancsát. Ebben az esetben a lehető legjobb útirány felé fog vezetni, legyen szó akár világi, akár lelki dolgokról.
14.22.1.246A teljesen felkészült filozófus legaktívabb készsége az intuíció.
14.22.1.250Az intuíció az, amikor a különböző képességeink összeadódnak, és együttműködve valódi jólétünk felé irányulnak.
14.22.1.251Akkor igazán szabad egy ember, ha intuíciója vezeti intellektusát és irányítja energiáit.
14.22.1.252A valódi belső meglátásnak az érzések legalább annyira részét képezik, mint a tudás, mert élettel tölti meg azt. Emelkedett, megvilágosodott írásokon és a művészeten keresztül vezet felé az út. A gondolkodás ebben gyakran nem tud segíteni, hanem helyette az Önvaló csendes iránymutatására, az intuícióra kell hallgatnunk.
14.22.1.254... Az elme számtalan különös képessége közül a jól fejlett intuíció a legértékesebb. Mindig figyelmeztet ha rossz irányba megyünk és gyakran közvetlenül a helyes irányba terel...
14.22.1.256,… ”Időnként úgy érzem, sőt kifejezetten erősen érzem, hogy valami közbeavatkozik…valaki helyesebb útra terel engem” – vallotta be Winston Churchill egy 1942 októberi beszédében…
14.22.1.256,Aki gyakorolta az intuíció hangjára való figyelés művészetét – ami azt jelenti, hogy megvárjuk, míg megszólítson minket; s aki gyakorolta a csendes befelé figyelést; azoknak nem kell szembenézni az élet nehéz döntéseinek vagy választásainak mindenki mást kínzó, s gyakran felőrlő problémáival...
14.22.1.259Ha követed intuíciód hangját, akkor arra fogsz jutni, hogy bár külső, kedvezőtlen körülményeid változatlanok, a te hozzáállásod viszont megváltozik. Belső átalakulásod hatására kellő erőd és belső nyugalmad lesz, hogy sziklaszilárdan megbirkózz ezekkel a nehézségekkel, s meg lesz benned a bölcsesség is, hogy helyesen kezeld őket..
14.22.1.260Nincs egyedül üdvözítő, követendő út. Ha hallgatunk belső intuíciónkra, akkor néha meglátjuk az úticélunkat, s a teljes odavezető utat is. Máskor viszont éppencsak a következő lépést látjuk. Ebben az esetben nyitott elmével kell járnunk, hogy megérezhessük, hogy mi az első utáni következő, majd az azt követő lépés, s hogy egyáltalán hová tartunk.
14.22.1.261Az intuíció – melyet Bergson az igazsághoz vezető legbiztosabb útnak nevez – megszünteti a tétovázást. Ha egy problémád megoldása során kapcsolatban állsz az Önvalóval, akkor közvetlen utasítást kapsz arra vonatkozóan, hogy mit kell tenned, s tudni fogod, hogy ez a helyes út. A tétovázás, kivárás, aggodalmak – melyek a különböző vélemények és nézőpontok ütközéséből fakadnak – eltűnnek…
14.22.1.265,Emberi életünk sokkal kevesebb nehézséggel és sokkal több boldogsággal jár, ha az értelem irányítja testünket, intuíciónk pedig az értelmünket.
14.22.1.269Bizonyos lehetsz benne, hogy bármerre is vezet az Önvaló iránymutatása, az jó céllal történik, még akkor is, ha rövidebb távon neked kellemetlen, s csalódást keltő lehet.
14.22.1.272Csodálatos bizonyítékait fogod látni annak, hogy az Önvaló irányítja lépteidet, és utadat a világban, miközben benső életed állandó inspirálója is lesz.
14.22.1.275Lesznek olyan döntések, amelyeket nem gondolsz logikusan végig, amelyeket nem készítesz gondosan elő, csak megcselekszed, ám utóbb kiderül, hogy ez volt a helyes lépés, és a jól kitervelt megoldás pedig a rosszabbik eredményre vezetett volna. Ilyen nagy az intuíció hatalma.
14.22.1.276Jézus egy mustármaghoz hasonlította a Mennyei Királyságot, ami a zsidók között a lehető legkisebb még szemmel látható dolgot jelentette akkoriban. Miért mondta ezt? Azért, mert először a Királyság még nem valódi tapasztalat, csak tűnékeny intuíció, s még ez is csak egy szinte észrevehetetlen, aprócska megérzésfoszlányból fakad.
14.22.1.281...A meditáció gyakorlása valójában nem más, mint az intuíció kiszélesítése, elmélyítése és megerősítése. Bármiféle misztikus tapasztalat valójában egy elnyújtott intuíció.
14.22.1.282,Nagyon fontos, hogy ha érzed a belső hívást, akkor azonnal adj fel mindent egy pár percre, és kövesd telejs koncentrációval ezt a gyenge érzést – befelé!
14.22.1.284,Mi lehetne személyesebb és bensőségesebb, mint az intuíció? Ez az egyetlen olyan forrás, amelyből kiindulhatsz, ahonnan el lehet jutni a felvillanáshoz, a misztikus tapasztalatokhoz, a valódi megvilágosodáshoz. Ennek ellenére mindenki önmagán kívül keresi a választ, tanítókhoz fordul – ahelyett, hogy befelé fordulva keresné azt, amit csak önmagunkban érezhetünk és találhatunk meg.
14.22.1.285A leghasznosabb tanítás közvetlenül legbensőbb énedből, s nem kívülről jön.
14.22.1.287Ez az alig észrevehető intuitív érzés, ez a hívogató intelligencia, amely a bennünk rejlő isteni felé vezet minket, először gyakran csak rövid időre, és időnként bukkan fel.
14.22.1.289Az intuíció először csak halvány lángocska, szinte észrevehetetlen – ám ha makacsul felé fordítjuk teljes figyelmünket, akkor egyre gyakrabban látogat majd meg minket. Ha pedig forrásáig követjük ezt a gyengéd érzést, akkor erőssé, tisztává, és egyértelművé válik.
14.22.1.290Ha kellő figyelemmel tudod követni ezt a gyengéd érzést egészen a gyökeréig, akkor sokkal-sokkal nagyobb jutalomban lesz részed, mint valaha is gondoltad volna.
14.22.1.291Az intuíció csak akkor érik be, és alakul át misztikus megvilágosodássá, ha folyamatosan használjuk.
14.22.1.292Ha azonnal odafigyelünk ezekre a hirtelen felbukkanó rövidke pillanatokra, amikor az intuíció csírái bennünk kibontakoznak, és megtanuljuk ápolni, megpróbáljuk fenntartani a tűnékeny jelenséget, akkor eljő a perc, amikor ezek maguktól sokkal hosszabbá és mélyebbé válnak. A következő lépésben pedig mindezen különös felvillanások, múló hangulatok eredményeképpen valami egészen komoly változás zajlik le bennünk, amelynek során a kegyelem erői egy extatikus élményben részesítenek – s ez egész életünket megváltoztatja.
14.22.1.293
28 jan 2013
24 sze 2014
3 dec 2010
3 aug 2024
26 sze 2014
3 sze 2020
11 sze 2014
8 sze 2014
23 jú 2012
28 aug 2014
27 feb 2011
22 áp 2014
21 jan 2011
6 dec 2010
1 sze 2014
27 nov 2014
12 áp 2012
4 okt 2012
11 aug 2014
21 nov 2022
4 dec 2022
8 nov 2022
18 áp 2012
16 aug 2014
27 feb 2016
25 má 2023
4 dec 2010
17 má 2018
21 sze 2015
5 áp 2014
29 dec 2015
23 nov 2010
29 má 2012
18 jú 2013
15 okt 2012
17 jú 2024
9 jan 2023
2 okt 2018
25 okt 2024
21 aug 2024
11 má 2011
3 jú 2024
17 má 2016
26 jú 2011
23 jú 2013
3 dec 2019
22 feb 2013
14 sze 2014
5 má 2012
22 aug 2024
17 okt 2022
6 feb 2016
11 feb 2021
11 áp 2023
26 okt 2021
6 má 2022
12 sze 2014
20 okt 2010
19 má 2017
18 feb 2011
20 jan 2013
16 má 2017
5 dec 2010
6 feb 2011
12 má 2013
11 aug 2011
9 má 2013
5 aug 2012
1 feb 2018
21 aug 2018
20 má 2019
8 okt 2020
11 jan 2022
22 áp 2018
7 jú 2012
9 má 2014
6 feb 2024
13 má 2017
6 dec 2012
11 nov 2012
12 sze 2023
4 áp 2024
21 okt 2010
9 aug 2014
25 aug 2015
6 sze 2014
7 okt 2011
2 feb 2014
6 má 2012
5 áp 2013
6 aug 2014
24 aug 2014
12 jú 2011
28 okt 2012
12 nov 2012
15 má 2011
23 jú 2016
7 má 2012
20 sze 2014
8 má 2011
11 má 2014
6 áp 2011
24 má 2020
27 áp 2024
25 jú 2012
12 dec 2011
28 dec 2011
5 sze 2023
21 aug 2014
8 okt 2014
3 má 2011
10 nov 2017
8 aug 2011
11 áp 2011
17 jú 2024
27 jú 2015
4 má 2016
25 feb 2014
22 má 2017
1 aug 2014
16 jú 2024
14 nov 2020
7 feb 2017
31 aug 2014
22 aug 2015
31 okt 2012
The notebooks are copyright © 1984-1989 The Paul Brunton Philosophic Foundation
This site is run by Paul Brunton-stiftelsen · info@paulbruntondailynote.se