The Library
A mentalizmus gyakorlati üzenete nem csak az, hogy figyelmeztet a gondolat teremtő erejére, hanem legfőképp az, hogy ráírányítja figyelmünket arra, hogy a fő cél a gondolat forrásának megtalálása. Ahol megtaláljuk a forrást, ott megpihenhetünk, ott megtaláljuk valódi otthonunkat.
13.21.5.14...Tudatába kell kerülnöd a Tudatosságnak, anélkül, hogy annak termékeit, a gondolatokat magadhoz engednéd – ez a feladatod, nem kevesebb...
13.21.5.16,Naponta befelé fordulunk és visszatérünk ahhoz a gondolathoz, hogy minden csak gondolat, hogy hétköznapi világunk, a tér, idő, az emberek, a nyüzsgő városi élet, emelkedett kultúránk és fénylő civilizációnk csakis tudatunkban létezik, valósága csakis abból ered....
13.21.5.16,A szabadulás módja: folyamatosan emlékezetünkbe kell idéznünk, hogy a világ, s minden amit látunk és tapasztalunk, az Elméből ered. Amikor ezt tökéletesen megértettük, átérezzük és eszerint élünk, akkor azt fogjuk látni, hogy ez az igazság egy napon tartósan velünk marad, elválaszthatatlanná válik tőlünk.
13.21.5.18Habár tudod, hogy életünk álomszerű, ám mégis úgy kell viselkedned, élned, munkálkodnod, szeretned, törekedned és szenvedned, mintha mindez valódi lenne.
13.21.5.19Ha teljesen és tökéletesen magadévá tudod tenni ezeket az ideákat, akkor megerősödsz, és küldetéstudattal telítődsz. Érezni fogod, hogy az, ami az Univerzum mögött áll, téged támogat.
13.21.5.21Mi a rejtett értelme Szent Pál gyakran idézett, de kevéssé megértett szavainak: ”De a test kívánsága a halálba vezet, a lélek vágyódása ellenben élet és béke”? Vajon a szexualitásról és erkölcsről, vajon a kegyes érzésekről szólnak?...A test kívánsága azt jelenti, hogy a testben, az anyagban hiszünk, mint végső valóságban; ám a lélek vágyódása nem kevesebbet jelent minthogy csakis az egómentes Elmét tekintjük valóságnak. Bárki aki így tesz, s az anyagon és egón túl keresi a valót, azt az eredményt fogja elérni, amire Pál is utalt: a valódi életet, és töretlen békességet.
13.21.5.36,Lassan kezded meglátni azt, amit korábban nem vettél észre, hogy a körülöttünk megnyilvánuló világ gyakran belső életed változásaival van összefüggésben, s ha megváltoztatod gondolataidat, akkor gyakran a külvilág is megváltozik.
13.21.5.41A hatalom – legyen az bár világi avagy lelki – mindig felelősséggel is jár.
13.21.5.44...Amikor valóban megértjük a filozófia által bemutatott világképet, miszerint az elme teremti saját tapasztalatait, környezetét és a világot, akkor azt is megértjük, hogy a köröttünk megnyilvánuló világ változásának feltétele, hogy tudatunkban is változás történjen. A gondolat teremtő erővel bír, s gondolataink minőségének megfelelően mi folyamatosan teremtjük és újrateremtjük környezetünket.
13.21.5.45,Az amit önmagunkban gondolatként tapasztalunk – ha kellően erős és kellően hosszú időn át tartjuk fenn – rajtunk kívüli valóságként is megnyilvánul környezetünkben vagy a körülöttünk zajló eseményekben vagy mindkettőben.
13.21.5.65Az ember arca elfehéredik, amikor félelem költözik elméjébe, és vörössé válik, amikor amikor elszégyelli magát. Az elme megváltoztatja testünket és jelenléte kiütközik rajtunk.
13.21.5.76A jövendőt saját gondolatainkkal alakítjuk. A jelen kor materialista világkép alapján felnevelt emberében újra és újra nyomatékosítanunk kell, hogy mekkora fontossággal bírnak a gondolataink a külső valóság, a ránk váró helyzetek kialakításában, és ennek megfelelően az imagináció és vizualizáció fontosságát is hangsúlyoznunk kell. Saját jövőre vonatkozó elképzeléseink alakítják ezt a jövőt. Ha felemelkedünk isteni forrásunkhoz és képesek vagyunk uralni intellektusunkat, gondolatainkat, ideáinkat, akkor életünket és külső környezetünket egészen elképesztő módon kezdjük meghatározni.
13.21.5.84Ha különálló egyéniségként gondolsz magadra, akkor sorsod elkerülhetetlenül a pusztulás, ám ha a végtelen egység részeként gondolsz magadra, akkor halhatatlanná válsz, mert a végtelen örékkévalóan jelen van. A kozmikus folyamatnak sem elejét sem végét nem ismerjük. Létezik - ezen kívül mást nem mondhatunk róla. Légy tehát inkább a végtelen, időtlen, kezdet és vég nélkülinek a része. Ne válaszd el magad a végtelentől, tekints létezésedre annak részeként. Ez természetesen a legnehezebb feladatok egyike, mert a hatalmas Univerzumon belül a saját jelentéktelenségünkkel kell szembenézni. A nézőpontunk az, aminek meg kell változni, a folyamat tisztán mentális jellegű. Ám ha sikerül, akkor “tiéd lesz a mennyeknek országa”.
13.21.5.95… Meg fogjuk érteni, hogy az Önvaló örökké jelen van bennünk, s jelenléte sokkal bensőségesebb és megfoghatóbb, mint életünkben bármi más.
13.21.5.125,... Ez az a Végtelen Elme, amelyet Istennek, Léleknek, Brahmannak és más egyebeknek hívnak. Saját magadnak kell megtudni, felismerni, hogy személyes tudatosságod, ez az aprócska én, eme hatalmas forrásból származik, abból merült fel, s végül abba is fog visszatérni. Ez az Igazság. Hiszen minden ami létezik nem más, mint ez az univerzális, személytelen Lény. Azok, akik tudatosan próbálják meglelni, a Keresők. Azok, akik öntudatlanul próbálják meglelni, kábítószerekhez és érzéki örömökhöz menekülnek és ennek a csábító világnak minden mámorában és csábításában Őt keresik.
13.21.5.130,A hétköznapi ember azt gondolja, hogy ő az egó, mert a testtel és gondolataival azonosítja önmagát. A felébredett viszont tudja, hogy mindkettő mögött a Tudatosság áll.
13.21.5.145Először maga a tudat volt; a gondolatok csak ezután jöttek. Létezésük általa vált lehetségessé. Ez az emberben rejlő örök őselv az, amelyből előtünnek, s amelybe eltűnnek.
13.21.5.156Mi is tapasztalataink valóságalapja? Mivel minden tapasztalatunk gondolat, és a gondolatokat a Tudatosság teszi lehetővé, ezért a Tudatosság a tapasztalatok alapja. Ez még akkor is igaz, ha nem vagyunk az “Én” tudatában. Habár korlátolt és kicsiny énünk is puszta gondolat csupán, éppúgy idea, a Tudatosság objektuma mint bármiféle más objektum; ám létezését a Való teszi lehetővé, az bújik meg mögötte.
13.21.5.175Amikor végre megértjük, hogy az egész hatalmas univerzum csak gondolat, s amikor megérezzük, hogy saját legbelsőbb magunk az a végső és egyedülálló őselv amelyből, s amelyen keresztül mindez előtűnik, akkor tudásunk tökéletessé válik.
13.21.5.178Az, ami minden gondolat mögött folytonosan ott van, az a Tudatosság. Nélküle nem tudnának létezni, viszont a Tudatosság nagyon is képes a gondolatok nélküli létezésre.
13.21.5.189A tapasztalataink univerzumát alkotó mentális képek megszámlálhatatlan gyakorisággal váltogatják egymást, és ettől érzéktapasztalatunk folytonosnak, stabilnak és állandónak tűnik, hasonlóan a mozihoz, ahol a gyorsan váltakozó képek folyamatos cselekmény benyomását keltik. Ha tudatosságunk megtartása mellett el tudnánk nyomni a folytonosan áramló képek sorozatát, akkor életünk során először megismerhetnénk végre azok forrását, a látszat mögötti valóságot...
13.21.5.206,
10 jan 2011
9 sze 2013
21 má 2016
19 okt 2011
14 má 2014
8 sze 2012
14 áp 2014
11 nov 2013
16 má 2016
21 okt 2013
23 feb 2012
27 má 2023
26 má 2012
9 jan 2011
15 sze 2017
25 feb 2012
3 jú 2017
6 okt 2011
8 nov 2011
23 áp 2013
20 okt 2017
11 nov 2011
The notebooks are copyright © 1984-1989 The Paul Brunton Philosophic Foundation
This site is run by Paul Brunton-stiftelsen · info@paulbruntondailynote.se