The Library
Panaszkodunk, mert világosságot és felemelkedést kérő imáink nem találnak válaszra. Ám ennek oka csupán az, hogy nem helyesen imádkozunk. Az intellektuálisan fejlett emberek túlzott arroganicával, a művészi hajlamúak túlzott érzelmekkel közelítik meg a kérdést – és minden egyes embernek meg van a saját hibája, eltúlzott büszkesége. Pedig Jézus pontosan elmondta, hogyan kell imádkozni: Váljatok olyanokká, mint a kisgyermekek! Ha így teszünk, akkor szerényekké válunk, félre rakjuk az egót, nem gondoljuk azt, hogy csak rajtunk múlik minden. Ha így teszünk, akkor az Önvaló ajtajai megnyittatnak, és kegyelme elkezd átragyogni ezen a kapun keresztül.
12.18.3.1Az Önvaló előtti megalázkodás (ami nem ugyanaz, mint az emberek előtti) az intellektuális beállítottságúak számára a leghasznosabb …
12.18.3.2,Kellően szerénynek kell lennünk ahhoz, hogy megértsük mennyire tökéletlenek vagyunk, de eközben tudnunk kell azt is, hogy az egó mögül felvillanó valódi lényünk isteni ragyogású…
12.18.3.4,Ritka az olyan ember, aki képes végignézni, ahogy egóját földbe döngölik, ám eközben nem feledi isteni eredetét, és így mentális egyensúlya szilárd marad. Épp ilyen ritka az, aki az Önvaló csodálatos magasságába felemeltetik, ám emberi szerénységét nem veszíti el...
12.18.3.7Ha imád vagy meditációd során nem vágysz arra, hogy kapcsolatba kerülj ezzel a magasabb erővel, akkor vagy túl erős az intellektusod vagy túlzóan nagy a büszkeséged.
12.18.3.10Büszkeségünket félre kell söpörnünk, ha azt akarjuk, hogy az Önvaló felfedje magát.
12.18.3.14Amikor jobban, tökéletesebben megértjük, hogy mik is vagyunk valójában, akkor alázatosan meghajolunk, leborulunk és igaz szívvel csodáljuk a világot átható Elmét.
12.18.3.18…Abból kell kiindulnod, hogy az egó folyton be akar csapni, félre akar vezetni, s minden tettedet ő uralja …
12.18.3.20,Nem véletlenül mondták a keresztény szentek, hogy a lelki gőg veszélyes önáltatás és tévút, sőt, ez az egyik utolsó csapda, amelybe a szentség felé törekvő beleeshet. Lehet, hogy közel állsz a szentséghez, és teljes az önfegyelmed, de ha úgy érzed, hogy túlságosan büszke lettél erre, önteltté váltál, akkor azzal ismét csak az egót erősíted, annyi eltéréssel, hogy nem a világi, hanem a spirituális dolgokban hiszed magad mindenkinél jobbnak.
12.18.3.39...Ne dicsérd az egót pusztán azért mert megtalálta Istent, hiszen csak a Kegyelem tette ezt lehetővé, és nem az egó. A kezdőknek is nagyfokú szerénységre van szükségük, ám a haladóknak még többre.
12.18.3.42,Az alázatosság, érzékenység és érzelmi kifinomultság alapvető és fejlesztendő tulajdonságok. Ám még ennél is fontosabb az imádság és szerény önátadás mindennapi gyakorlása.
12.18.3.43Szerény, elmélyült, odaadó imádságra van szükség, hogy a Kegyelem erőit magunkhoz invitáljuk. A büszkeség, önáltatás és önelégültség félretevése elengedhetetlen, hogy megfelelő hangulatba kerüljünk. Erre az esetre Jézus mondása: Ha olyanná nem váltok mint a kis gyermekek . . . teljesen helyénvaló.
12.18.3.44,…Ezen az ösvényen a szerénység az első lépés. Meg kell értenünk, hogy milyen keveset tudunk az élet valódi misztériumairól…
12.18.3.46,Az alázatosság azt jelenti, hogy felismerjük és elismerjük azt a szomorú tényt, hogy nem mások, hanem saját jellemünk és intelligenciánk hiányosságai okozták és okozzák gondjaink nagy részét.
12.18.3.48Minél magasabbra jutsz, annál szerényebbé válsz. De ezt a szerénységet nem teszed közszemlére, mert erre nem csak hogy nincs semmi szükség, de még károdra és mások kárára is válhat. Ott leszel szerény, ahol erre valóban szükség van: szíved legmélyén, azon a szent helyen, ahol az Önvalóval nézel szembe.
12.18.3.49Nagy szerénység kell a nagy igazságok befogadásához. A bigottak, az előítéletesek nem képesek erre.
12.18.3.52Szerénység: Próbálj minden embert a bennük rejlő Szentlélek szemével nézni, és soha ne feledd, hogy amit te kívülről látsz, az nem befejezett, hanem folyamatosan változó, építés alatt áll!
12.18.3.60Ha szerény vagy, mindig nyitott az új megismerésére, a tanulásra, akkor még hasznosabbá válsz mások számára is, mert olyan csatornává alakulsz, amelyen át mások is közelebb kerülhetnek az igazsághoz.
12.18.3.61Minél közelebb jut megértésed a magasabb Énhez, annál szerényebbé válsz és annál valószínűtlenebb, hogy a hétköznapitól jelentősen eltérő állapotoddal büszkélkedsz.
12.18.3.66Az erős egójú emberek számára a vallásos alázat, a bűnök bevallása és megbánása, és az érzelmeknek a személyiség fölé való emelése ajánlható – amennyiben a filozófiai önfegyelmezéssel az egó szárnyait kissé vissza tudjuk szegni. Ám az ilyen emberek általában visszautasítják a számukra leghasznosabb orvosságot, és inkább a saját maguk által teremtett problémáikban élnek.
12.18.3.69Az egónak fel kell ismernie saját átmenetiségét, múlandóságát, beismernie saját instabilitását, és mindezek következtében valóban alázatossá kell válnia.
12.18.3.74Túl gyakran kell az ember egóját a sárba tiporni, szomorúságba, fájdalomba fojtani, mielőtt hajlandó lenne felnézni, és leborulni a magasabb, láthatatlan erő előtt.
12.18.3.88…egyre kevésbé fogsz az egóra támaszkodni, amely csak hátráltat utadon, s amely valójában legnagyobb ellenséged.
12.18.3.90,Amikor értelmetlennek tűnik az élet, hiábavalónak a tett, kilátástalannak a jövő; amikor a depresszió sötét felhője hull rád – az egó csak ilyenkor érzi meg, hogy mennyire másoktól függ, önmagában mennyire tehetetlen.
12.18.3.91
30 okt 2014
24 feb 2023
30 okt 2019
1 feb 2015
23 nov 2023
1 má 2016
20 áp 2023
4 jú 2018
12 jan 2020
11 okt 2015
18 má 2012
9 feb 2017
15 jú 2017
13 má 2019
6 áp 2016
18 jú 2020
17 aug 2021
19 má 2018
20 má 2022
22 sze 2020
7 nov 2019
17 má 2020
27 dec 2020
27 jan 2019
The notebooks are copyright © 1984-1989 The Paul Brunton Philosophic Foundation
This site is run by Paul Brunton-stiftelsen · info@paulbruntondailynote.se