Day by day
Ha valódi énünk jelen van legmélyebb álomtalan álmunkban, s tanúja annak – ennek pedig így kell lennie, mert másképp nem tudnánk, hogy részünk volt ebben az áldott állapotban – akkor éppígy jelen kell lennie legvadabb álmainkban, és ébrenléti állapotunkban is. Ez hatalmas, és elkerülhetetlen következtetés levonását teszi szükségessé: életünk minden pillanatában olyan közel vagyunk az Énhez, az Önvalóhoz, épp annyira egyek vagyunk vele, amennyire csak valaha is leszünk. Semmi másra nincs szükségünk, mint hogy tudatában legyünk ennek.
14.22.3.251 jan 2011Az Önvaló felfedezésével, majd önmaga Önvalónak való átadásával az ember földi létének legmagasabbrendű feladatát, végső értelmét teljesíti.
2.1.1.832 jan 2011Amikor életünk elmúlni látszik, mikor halálunk órája közeleg, az olyannyira keresett – és oly kevesek által elért – megvilágosodás sok esetben megtörténhet, s a végső aktus velejárója lehet.
6.9.1.943 jan 2011Ha elérjük azt a szintet, hogy bármilyen helyzetbe kerülünk, arra kívülállóként, nyugodt elfogulatlansággal vagyunk képesek tekinteni – beleértve önmagunkat is – akkor már messzire jutottunk.
15.24.3.2124 jan 2011Ha a kívülálló megfigyelő szerepét öltjük magunkra, azzal elválasztjuk hétköznapjaink történéseit önmagunktól. Ez segít abban, hogy uralmunk alatt tartsuk a helyzetet, hogy emlékezzünk a keresés fontosságára, és megtartsuk belső békénket.
15.24.3.2225 jan 2011Idővel képessé válunk arra, hogy bizonyos rácsodálkozással tekintsünk saját teljesítményünkre az élet színpadán.
15.24.3.2156 jan 2011... Íme hát a végső út első gyakorlata: gondolj minden pillanatban arra az Elmére, amelyből az egó, és minden más egó, sőt, az egész világ származik. Addig gyakorold ezt, míg szokássá nem válik. Ennek eredményeképp egy idő után saját egónkra is ragaszkodás és elfogódottság nélkül tekintünk, mintha valaki mást, rajtunk kívülállót néznénk. Ezenkívül rákényszerít arra is, hogy az egység, a mindenség szemszögéből tekintsünk mindenre, s meglássuk a létezés teljességét...
13.21.3.88, Idézet7 jan 2011Mindeme apró elmék, melyek megtöltik az Univerzumot, s melyek élettel töltik meg a Természetet nem létezhetnének, ha nem lenne egy Elme, amelyből mindannyian származnak. Létezésük annak létezésére utal, szavak nélkül mutatva rá az isteni Forrásra. Totális abszurditás az a materialista nézet, miszerint az értelmes élet egyedi központjai az intelligenciával nem bíró “anyagból” jönnének létre.
13.21.3.628 jan 2011Ha különálló egyéniségként gondolsz magadra, akkor sorsod elkerülhetetlenül a pusztulás, ám ha a végtelen egység részeként gondolsz magadra, akkor halhatatlanná válsz, mert a végtelen örékkévalóan jelen van. A kozmikus folyamatnak sem elejét sem végét nem ismerjük. Létezik - ezen kívül mást nem mondhatunk róla. Légy tehát inkább a végtelen, időtlen, kezdet és vég nélkülinek a része. Ne válaszd el magad a végtelentől, tekints létezésedre annak részeként. Ez természetesen a legnehezebb feladatok egyike, mert a hatalmas Univerzumon belül a saját jelentéktelenségünkkel kell szembenézni. A nézőpontunk az, aminek meg kell változni, a folyamat tisztán mentális jellegű. Ám ha sikerül, akkor “tiéd lesz a mennyeknek országa”.
13.21.5.959 jan 2011A mentalizmus gyakorlati üzenete nem csak az, hogy figyelmeztet a gondolat teremtő erejére, hanem legfőképp az, hogy ráírányítja figyelmünket arra, hogy a fő cél a gondolat forrásának megtalálása. Ahol megtaláljuk a forrást, ott megpihenhetünk, ott megtaláljuk valódi otthonunkat.
13.21.5.1410 jan 2011Az első lépés az, hogy felfedezzük, hogy létezik valamiféle Erő, Élet, Elme, Jelenlét, amely teljesen egyedülálló a világban. Nem teremtetett, nem látható, nem hallható, nincs alakja, formája, kiterjedése, és mégis mindenhol ott van, és örökké változatlan. A második lépés pedig az, hogy felfedezzük ennek a Valaminek az univerzumhoz és hozzánk való viszonyát.
13.20.4.13311 jan 2011Kétfajta halhatatlanság létezik – mindaddig, amíg az alacsonyabb én uralja tudatosságunkat. Egyrészt az egó “végtelen” evolúciója, fejlődése, átalakulása, ahogy fokozatosan különböző alakokat ölt; másrészt pedig az örökkévaló, változtathatatlan Valódi Én, az Önvaló igazi halhatatlansága. Ez utóbbi az amely örökké az előbbi mögött áll, és életet ad annak.
6.9.1.181, Idézet12 jan 2011Úgy kell visszatérnünk a világba, hogy a tanulás, ima, valamint meditáció alatt szerzett tudást mindennapi életünkben, gyakorlatban alkalmazzuk, élettapasztalatainkban felhasználjuk.
13.20.4.14213 jan 2011Semmi esélyünk nem lenne kikerülni egocentrikus helyzetünkből, ha nem tudnánk a következő három dolgot. Először is: az egó csupán múltbéli tapasztalatok, és vágyak sorozatának terméke, azaz gondolat. Valójában képzeletünk teremtménye. Másodsorban azt is tudjuk, hogy a gondolat, az elmebeli aktivitás a Csendben eltűnik. Harmadrészt: a Kegyelem, a Gondviselés emberen túli ereje örökkévaló, és örökké ragyogó létező. Ha engedjük, hogy elménk teljesen elcsendesedjen és csak az egó önfenntartó ösztönére figyeljen, akkor megnyitjuk a kapukat, amelyen keresztül a Kegyelem szeretetteljesen beáramlik, s magába fogad minket.
6.8.4.41714 jan 2011A Kegyelem ereje mindenki számára elérhető, nem csak egyes kiemelkedő, különleges emberek számára. Mi magunk zárjuk el magunkat előle, mert nem tudjuk, hogyan nyissuk meg az egó rabságában vergődő szívünket, s hogyan engedjük, hogy gyengéden megérintsen minket.
12.18.5.1715 jan 2011Ha képesek lennénk arra, hogy a meditáció ne merüljön ki saját legkiválóbb gondolatainkon való elmélkedésben, vagy kiváló, különleges, szent emberek ideáinak ismétlésében, akkor eredményeink valóban nagyszerűek lehetnének, s nem lenne elpocsékolt az erre fordított időnk. Nem csak eredményes és hasznos lenne ha így tennénk, de tudnunk kell azt is, hogy a meditáció valódi célja nem a gondolatok ápolása. A valódi cél ugyanis nem lehet más, mint hogy megnyissuk az ajtót az Önvaló számára. Ez pedig másképp nem érhető el, mint minden gondolat, idea, kép, és emlék teljes kisöprésével. A gondolkodás az egóhoz láncol, a gondolkodás szándékos elcsendesítése viszont kiemel belőle.
4.4.3.1516 jan 2011Amikor egónk elcsendesül, az Önvaló megnyilatkozhat.
15.23.7.17017 jan 2011Az egyik hasznos módszer az, ha hirtelen megállunk, abbahagyjuk azt, amit éppen csináltunk, csendben maradunk, s hagyjuk, hogy elménk megtérjen az Önvaló gondolatához. Napjában többször célszerű ezt a gyakorlatot elvégezni, s minél gyakrabban tesszük ezt, annál jobb. Ugyanakkor a gyakorlás elején gyakran könnyebb, ha csak napi két-háromszor végezzük el, majd a hetek múltával fokozatosan növeljük az ismétlések számát.
15.23.6.18718 jan 2011Ne hagyjuk, hogy akár egyetlen cselekedetünk, válallkozásunk is pusztán az egó gyenge erőforrásaitól függjön. Ha alázatosan a Magasabb Én segítségét kérjük, akkor sokkal hatalmasabb erők és védelem vesz körül bennünket. Minden nap, minden utazás, vállalkozás, fontos feladat elvégzése előtt emlékezzünk az Önvalóra, s emlékezzünk arra, hogy törvényeinek, parancsolatainak engedelmeskednünk kell. Kérjük, hogy adjon ihletet és erőt. Ha dolgainkban, utunk során velünk van, sokkal sikeresebbek lehetünk.
12.18.1.5419 jan 2011Az Önvaló az ember igazi, belső magja, isteni lénye. Az Önvaló a végső valóság kisugárzása, de nem különül el forrásától. Olyan mint a Napból áramló fénysugár – de nem a Nap maga.
14.22.3.31920 jan 2011Mégha képtelenek vagyunk is megérteni, felfogni, érzékelni a Végtelent, akkor is képesek lehetünk intuitív módon megérezni jelenlétét.
14.22.1.2521 jan 2011... Bizonyos felkészülési idő után a keresők rálépnek a rövid ösvényre, hogy befejezzék útjukat. Ez az út viszonylag rövid ideig tart, s bármely pillanatban váratlanul, s hirtelenül véget érhet a teljes, és tökéletes megvilágosodással. Amit a hosszú ösvényen próbáltunk elérni önmagától folyik tovább, ha már végképp, és teljes mértékben ráléptünk a rövid ösvényre…
15.23.5.2, Idézet22 jan 2011Mi a Rövid Ösvény kulcsa? Három lépésből áll. Először is ne keresd az Önvalót, hisz mindig veled van, bárhová is mégy. Másodszor, hinned kell jelenlétében – mind magadban, mind magadon kívül. Harmadszor pedig próbáld megérteni igazságát, amíg végül minden Vele kapcsolatos gondolatot feladhatsz. Nem tudod elérni azt, ami már most is itt van. Jobban teszed tehát, ha feladod az egó téves ideáját, és helyette a valódi énedet állítod a középpontba.
15.23.1.9223 jan 2011Megtanuljuk, hogy ne az egó, hanem az Önvaló felé tekintsünk. Olyan gyakran próbálunk emlékezni ennek örökkévaló jelenlétére, amilyen gyakran csak lehet. S ebből az emlékezésből béke, hit, harmónia és szabadság fakad, amely eltölti elménket, s melyben hosszan elidőzünk.
15.23.6.25424 jan 2011Minden elő és élettelen a Világ-Elmén belül van, abból nyerik életerejüket és intelligenciájukat. És ez az amiért végül nosztalgikus vágyakozás fogja el őket, hogy visszatérjenek hozzá. Ezt keresik a misztikusok s ezért keletkeznek a vallások is.
12.17.1.2025 jan 2011Ne magadon kívül keresd a segítséget. Felsőbbrendű Éned mindig veled van. Ha hinnél benne, jelenlétében, akkor befelé tekintenél. Ha kitartóan és türelemmel viseltetsz, akkor irányítani fog.
14.22.3.15426 jan 2011A Jelenlét elválaszthatatlan az emberi létezés tapasztalatától, habár sokan azt gondolják, hogy ez képzelgés, hit kérdése, vagy egyszerűen hihetetlennek találják az egészet. Nyilvánvalóan egyszerűbb lenne, ha hangosabban, látványosabban lehetne érzékelni, de el kell fogadnunk az Ő szabályait. Aki szeretné megtudni, hogy ezek mik, az megtudhatja.
14.22.3.6727 jan 2011A belső megtapasztalás legutolsó fokozata, a kontempláció legmélyebb fázisa az, amikor a tapasztaló maga is eltűnik, megsemmisül, s a meditációnak többé nincs objektuma – még az Önvaló sem. Itt már nincs mit megismerni, mert a kettősség eltűnik. Mivel ez már túl van a “Fény” megtapasztalásán, amikor az Önvaló jelenlétét egy fényességes sugárzás, fénygömb, vagy földöntúli sugarak formájában teszi nyilvánvalóvá, méghozzá úgy, hogy ezt akár csukott, akár nyitott szemmel érzékeljük; ezért ezt az állapotot az isteni sötétségnek nevezik.
16.28.2.14728 jan 2011Nem pusztán apró énünk rejtett és titokzatos forrása ez, hanem a boldogság valódi, ritka pillanatainak ismeretlen forrása is.
14.22.3.19529 jan 2011Az Igazság szabaddá tesz - ígérte Jézus. De vajon miféle szabadságról beszélt? A válasz nem lehet más, mint hogy az egó hatalmától való megszabadulásról beszélt. S ezt megerősítik egyéb mondásai is, amelyekben arról beszélt, hogy meg kell halnunk önmagunk számára.
6.8.4.21230 jan 2011Minden állapot, amely eltér a teljes, tökéletes csendtől, az egó megnyilvánulása, még akkor is, ha belső, misztikus “megtapasztalás”. Csak akkor lehetünk az Önvalóban, ha kilépünk az egóból, s ezzel együtt feladjuk tapasztalatait, gondolatait, képzelgéseit, ideáit. Mindezeknek természetesen megvan a maguk helye és ideje létezésünk során, de nem akkor, ha tudatosságunkat az Önvaló szintjére akarjuk emelni.
15.23.7.16431 jan 2011
The notebooks are copyright © 1984-1989 The Paul Brunton Philosophic Foundation
This site is run by Paul Brunton-stiftelsen · info@paulbruntondailynote.se